|
 Vendég: 28
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
Hideg hajnalon itt fekszem
egyedül ég? vággyal az ágyamon.
Odakint búcsút int a sötét éj,
idebent dermeszt? csend honol.
Nézek a messzeségbe az üvegen át,
sóhajom száll, egyre csak száll.
Lelkemben feljajdul a magány,
szívemen nyílik a bánatvirág.
Elképzelem, ahogy alszol csendesen,
bújnál hozzám, de nincs kihez.
Elválaszt T?led a távolság, de
összeköt e híd ott belül, a szíveden át.
Álmatlan éjszakák, sötét fellegek
úgy várom már, hogy messze menjetek,
s az ég kékl? vásznára arany sugarat
fessetek, fényes szikrái tündököljenek.
Csukódik már szemem, a könnyem is hull,
érzem, ahogy lágyan csorog le az arcomon.
Gyengéden öntözi szívemen a bánatvirágot,
vigyázva, hogy annak bimbója ki ne nyíljon.
Álmomban bíborkertben járok, körülöttem
ezer színben pompázó csodás virágok.
Lelkem itt nyugalmat talál, érzem, ahogy
távolodik t?lem a fájdalom s a magány.
Keresek egy helyet a titkos kert zugában,
itt talál majd otthonra a bánat virága.
Helyette nyílik majd szívemen a boldogság
rózsája, ahogy omlok majd kedvesem karjába. |
|
|
- október 17 2007 15:31:17
Szomorú-szép gondolataidnál megálltam kicsit...  |
- október 17 2007 15:52:22
Kedves Vali!
Köszönöm, hogy így tettél!
Era |
- október 17 2007 17:27:21
Kedves Era!
Nagyon tetszik a versed,
mintha rólam írtad volna!
Legalább is érzéseimr?l!
Júlia |
- október 17 2007 18:35:09
Kedves Juli!
Akkor egy cip?ben járunk! Kívánok minden jót Neked! Köszönöm,hogy olvastad.
Era |
- október 18 2007 10:45:47
A magány és remény váltakozása húzódik végig a versedben ,szép szavakba szedve és érzékletesen. |
- október 18 2007 11:07:37
Kedves Dénes!
Köszönöm, hogy így látod!
Era |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. november 05. szerda,
Imre napja van.
Holnap Lénárd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
