|
 Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
 undefined
I.
Mint bogár ki a ganéjt túrja,
úgy teszed elém a sz*rt újra.
Nagy kerek b?zös kupac,
benne lélekzabáló kukac...
Hiába hordom el mindig
elém görgeti az élet rittig.
II.
Mint poshadt vízben a virág,
lélegzem gyenge száron át.
Színtelen, száradt szirmok
szél szárnyán szállnak
szertelen.
III.
Mint ártatlan börtöntöltelék,
mint a lenézett cs?cselék
úgy élem újra, s újra ÉLETem.
-Akarod? Legyen ez a végzetem!
IV.
Kicsit összehoztad,
kicsit összehordtad.
Kicsit örülj most magadnak!
Egyszer úgyis torkon ragadlak,
a porban húzlak végig,
késsel hatolok a szívig,
mely pumpálja fekete véred,
hiába is te mocsok! -Hiába kéred,
addig rugdoslak téged,
míg ÉLTed ÉLed,
V.
csak keljek fel a porból...
|
|
|
- október 18 2007 10:16:31
Egy két szótól eltekintve(mellyel itt nem tudok azonosulni)élvezhet? lett volna a versed.A tömény realizmus azonban kis árnyékot vetett rá. |
- december 16 2007 00:13:51
Kedves laci! forr benned a harag és kétségbeesés meg tudlak érteni, én apámnak egy évig a köszönését se fogadtam, egy id? után anyura is haragudtam hogy így elfeledkezett rólunk,én bevallom meg is ütöttem, bár erre nem vagyok büszke,DE kitartottam mellete és mikor bajba kerültem ? kért t?lem bocsánatot,Vég?l megbocsájtottam és megbékültem bár apámat még néha megintem. felül tudtam emelkedni a gyül?leten és haragon, szeretem ?ket... szerintem te is meg tudod csinálni.értékes ember vagy . Ildi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. november 05. szerda,
Imre napja van.
Holnap Lénárd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
