|
Vendég: 95
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
hajamba túrva
vénülõ kezeit
felettem nyugtatta
csillogó szemeit
az Idõ…
homlokomra
ráncot karcolva
fülembe súgta:
“nevess”
és én könnyeket
nevettem!
sajgó szívemnek
tüzét kioltva
gúnyosan szólta:
“sírj”
és én mosolyokat
sírtam!
magából kikelve
vad dühben forrva
égõn ordította:
“halj meg”
én mégis tovább
éltem!
Én…
nyomorult pára
az Idõvel dacolva
feszülök a létbe
Halálra ítélve!
Miklós Imola
. |
|
|
- augusztus 28 2010 17:31:11
Imola!
Érdekes szerkezetű verset írtál, sajnos mindenki öregszik!
Ebben nincs protekció!
üdvircsi |
- augusztus 28 2010 20:10:44
Tetszik versed, a forma is - és a dac, az ellentétes cselekedetek...
és a végső versszak...!
Gratulálok! |
- augusztus 29 2010 08:41:53
Nagyon tetszenek a verseid, mindig elolvasom! Ennek a végét igazán elkaptad!
Ne haragudj, hogy megkérdem, te nő vagy? Mert ha igen, nagyon erős személyiség a verseid alapján!
Gratulálok! |
- augusztus 29 2010 09:06:21
Kedves Pircsi, Gabriella köszönöm!
Kedves Fender mindkettõt eltaláltad, nõ vagyok és nagyon erõs személyiség! köszönlek! |
- augusztus 29 2010 10:13:25
Kedves Hipervandor !
Nagyon tetszik,ne is engedj soha !
Kezed legyen mindig ökölbe szorítva !
Csaba . |
- augusztus 29 2010 19:07:05
Nagyszerű, kifejező. Átéreztem. |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|