Nélküled az élet sem élhet
(Eszmények mir?l sokan zenéltek a tények melyek magukért beszélnek)
A léted mi engem éltet s veled akarok lenni míg élek
én bármit?l megvédenélek hogy érezd hogy belém vetett
hited nem vész el remélem nem mész el nem hagysz itt
végleg mert abba én belehalnék tényleg
nem akarok t?led válni!!! hogy miért nem mert szeretlek téged
öljön meg méreg vagy ontsák ki vérem de ne szakítsanak el
t?led még nem még szeretnélek szeretni vagy csak veled lenni
a hangod hallani a testedhez simulni és karjaid közt kimúlni
de még egy percet kérek h megértsed nélküled semmit sem érek
félek mert ez már túl nagy csapás amit rám mérnek
összefolynak a képek mámorosan szédelgek
összefolynak a sorok melyek magányos szerelemr?l mesélnek
Szeretném, ha tudnád, hogy szeretlek téged,
szeretném ha tudnád csak miattad élek!
Szeretnék a szemedbe mélyen belenézni és
elmondani, hogy nem lehet nélküled élni!
Hihetnék-e az éjnek? Kérdem hihetnék e néked?
Megtennél bármit értem? Vagy élhetnék-e nélküled?
Nem! mégsem! Könyörögve kérem válaszolj nékem vagy a kést döfd belém mélyen
De kételyek közt ne hagyj itt engem! Mit vétettem hogy ezt érdemlem?
Vagy tán az ég szabta rám és így töltöm büntetésem?
Most itt ülök a szobámban mit átjár a gyertyafény
Hozzád bújnék mert te vagy az egyetlen menedék
Gyengéden megölelnélek és a szemedbe néznék hogy lássam kívánsz-e még
Álomba ringatnálak serényen de fel kell h ébredjek
Mert a fények közt annyi rém és rettegek lassan nyugovóra kell hogy térjek
Lehunyom szegény elfáradt szemem
Bár tudom nem vagy itt velem
de a szívem már a tiéd s err?l szól e költemény
Szeretném, ha tudnád, hogy szeretlek téged,
szeretném ha tudnád csak miattad élek!
Szeretnék a szemedbe mélyen belenézni és
elmondani, hogy nem lehet nélküled élni!
A szerelemem mi elpusztítja a falakat bármily kemény
Ledönti melyek eltakarják a fényt
Mert én akár az ördöggel is megküzdenék érted s várnám h nyerjek vagy veszítsek
Eljönne értem hogy a pokol tüzén égjek s érezném ahogy a testem szétreped
Lehúz a sötétség itt az életem a tét nem készpénz nem tudom neked ez mennyit ér
Sok az ellenfél gyengébbnek érzem magam elnyelnek
de tán a kegyelmet elnyerem hisz a szerelmem a fegyverem
Érted mindent megteszek csakhogy ne menynyél hisz nélküled minden évszak tél
A világ fekete fehér mint egy régi fénykép amit széttéptél
És a pokol méhébe temettél mert szerelem egyszer véget ér
Baggie - október 20 2007 16:25:23
Hát igen ez egy jó kérdés, igazából csak igy jött mikor írtam,és em akartam már eltérni ett?l mert aztán a forma zilált lenne,de köszönöm a hozzászólásod. szia
