Ha szemem lehúnyom, érzem az illatod, az értintésed,
a csókod tüzét. Eltelt másfél év, de bennem semmi nem
változott, csak a világ suhant el mellettem. Egyedül
maradtam, mert nekem te voltál a barátom, a szeret?m,
a szerelmem, az apám, az anyám, a gyermekem.
Most sem értek semmit, de már nem is akarok. Nem kereslek
Többé. Pedig nagyon fáj... Néha hív a telefon, és egyszer
volt, hogy engedtem neki. Nem voltál elérhet?. Szerencsére...
Hiányzol, de te már ezt nem tudhatod. Többé nincs hozzá
jogod, ahogy nekem sem volt hozzád. Csak a csillagok játszottak
velünk, és te nem sokáig hagytad, hogy megtegyék, drága.
Bármi történt, nem lehettél kevesebb a legszebb álomnál...
denes - október 20 2007 11:18:35
Így is van ez loretta. Néha megvalósul az álmunk és mégis elszáll.De te már tudatában vagy az élet sorának, hiszen versedben világosan tudod megfogalmazni a történteket. És ez a lényeg.
