|
 Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,211
|
|
Kegyetlen bűvölet taszít
zűrzavarba, s a férfiasság
jelét nem alkuvó becstelenség
erején zavarba ejti.
Lemeztelenít az alaposság,
a győztes elhull veled
a veszedelem nászágyán.
Nincs kit magadhoz emelj,
a hadviselés szomját
oltani nem tudod.
S ha több áldozat nem lehet
önnön véred súlyos indulatán,
tiszta galambként növekszel az égbe.
Végre meghódítod önmagad. |
|
|
- szeptember 12 2010 18:59:21
 Szép vers, gratulálok, kár, hogy szomorú!
üdv: Pircsi |
- szeptember 13 2010 05:40:13
Kedves Pircsi,
a mitológia itt úgy kívánja, hogy szomorú legyen. Egyébként én is tele vagyok szorongással. |
- szeptember 13 2010 06:42:03
Gratulálok!!! |
- szeptember 13 2010 08:02:56
Nem könnyű olvasni szépen megkomponált szonettedet,
de tetszett.. Nem egyszer olvasandó Gratulálok!
zsanna |
- szeptember 13 2010 08:07:01
Köszönöm Marianna |
- szeptember 13 2010 08:08:09
Igazad van zsana, nem könnyű követni, mint ahogy magam is nehéz olykor. |
- szeptember 13 2010 10:52:16
nem semmi, mondják itt pestiesen szólva - Szögedébe..
egymést követjük... ha végre valamelyikünk könyvbemutatóján találkozunk, de addig is ajánlom a kicsike google ablakocskát segítségül..
az ókort csak a bölcsÉSZ ismeri? akkor már baj van! |
- szeptember 13 2010 10:56:01
A legenda szerint Askalon város főistennője, Derkétó, akit félig hal alakjában tiszteltek, volt Szemiramisz anyja. Az irigy Aphrodité istennő varázslatára Derkétó vad szerelembe esett egy szép szíriai ifjúval, aki áldozni jött Derkétó tavához. Leányuk, Szemiramisz megszületése után Derkétó mély depresszióba esett, megölte gyermeke apját, a kisleányt egy köves, sivatagos helyre tette ki, ő pedig a tóba vetette magát, ahol sellővé változott. A félig isten gyermeket Aphrodité szent állatai, a galambok takarták be szárnyukkal, hogy megmelegítsék és csőrükben tejet, majd sajtot hoztak neki táplálékul. A pásztorok elcsodálkoztak, hogy a galambok lopják a sajtjukat, követték a madarakat és így találták meg a szép gyermeket. A király gyermektelen főpásztorához, Simmashoz vitték, aki a galambok miatt a Szemiramisz nevet adta neki és felnevelte. A szírek emiatt a galambokat istenként tisztelik.
Mikor Szemiramisz felnőtt, Ninosz király egyik főembere, Onnész beleszeretett és feleségül vette. Ktésziosz szerint Menon, Ninosz király szíriai helytartója figyelt fel az eladósorban lévő Szemiramiszra, amikor a királyi nyájakat ellenőrizte. Feleségül vette és magával vitte a fővárosba, ahol Szemiramisz két gyermeket, Hyapatest és Hydaspest szülte neki. Szemiramisz nemcsak rendkivüli módon szép volt, hanem okos is, akinek a tanácsait a férje mindenben követte. Amikor Menon Baktria városának ostromában vett részt, s a város már hosszú ideje ellenállt, mivel különösen jól megerősítették, erősen vágyódott a felesége után és magához hívta. Szemiramisz engedelmeskedett és egy olyan ruhában utazott Baktriába, ami megvédte a bőrét a napsütéstől is és nem lehetett felismerni, hogy a ruha férfit vagy nőt rejt, s ugyanakkor lehetővé tette a fiatal vándornak a szabad mozgást. A médek és a perzsák később átvették ezt a viseletet. Szemiramisz még a Baktriába érkezése előtt megtudta, hogy a város csak a könnyen megközelíthető helyeken van megerősítve, ezért ügyes hadicselt javasolt, gyakorlott hegymászókat gyűjtött maga köré, és egy meredek szurdokon keresztül az asszírok benyomultak a városba, s erre a védők feladták a küzdelmet.
Az öregedő király, Ninosz beleszeretett Szemiramiszba és saját lánya kezét kínálta a férjnek, ha elválik a feleségétől. Amikor Menon ezt visszautasította, a király megfenyegette, hogy megvakíttatja, s erre Menon felakasztotta magát, Ninosz pedig az özvegyet feleségül vette és királynévá tette. A király meghalt röviddel azután, hogy Szemiramisz szült neki egy fiút, Niniast. A királyné a főváros fellegvárában egy temetődombba temettette a királyt, ami 1,6 km magas és 1,8 km széles, és ma is látható, annak ellenére, hogy a médek a várost lerombolták. Azután Szemiramisz a férje dicsőségére, hogy a korábbiakon túltegyen, felépítette Babilont.
wikipédia |
- szeptember 13 2010 11:28:25
Köszi a részletes ismertetést, de az sem baj ha valaki maga búvárkodik az információk ügyében.
Márta |
- szeptember 13 2010 11:31:12
Mitológiai ihletésű szonetted vezérgondolata a ma emberére is vonatkoztatható. Önmagunkat meghódítani nem is könnyű feladat. Versedhez gratulálok!
Rapistának külön köszönöm a kis történelmi tájékoztatót!
Szeretettel, Feri |
- szeptember 13 2010 13:35:10
Kedves Feri,
nagyon örülök annak, amit írtál, hiszen akkor sikerült valamit alkotni ókori téma felhasználásával, ha van üzenete a ma emberének is.
szeretettel köszönt : Márta |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 23. szombat,
Kelemen napja van.
Holnap Emma napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
