|
Vendég: 79
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Szelíden szuszog föld mélyén a mag,
Bár henyélni látszik, de nem hanyag,
Még nagykabátba bújnak a napok,
Még fagyosat lehelnek hajnalok
Mélán derengve a csontos fákra,
Álmos pillantás a kopár tájra.
Az idő feledve emlékeit,
Nem sürgeti még ólom lépteit.
Sivár miatt nem tátong bennem űr,
Zsibbadó lelkem hallgatagon tűr,
A tegnap vendége, duhaj zordon,
Már áttámolygott a szürke ormon,
S a fény reménye türelemre int,
Mert tudom jő az ébredés megint.
Látom, még gyenge bágyatag a nap,
Majd magasabbra hág, s erőre kap,
Meleg aranyát marékszám szórva,
Köszön szép reggelt a szunnyadóra.
Térdelőknek hóna alá nyúlva
Segít felállni újra és újra.
Alvó élet midőn héjat vedlett,
Földre terített rongyossá feslett
Avarpaplanát félre sodorja,
Nyújtózkodása az első dolga.
Majd szárba szökken, dús bimbót fakaszt,
S hirdet mosolygós, lágy táncú tavaszt.
Illat gomolyog zsenge fű között,
Amint a táj virágba öltözött.
Hitet keményít az örök törvény,
Sorsunk bár lehet kavargó örvény,
Mióta bölcsőnk Isten tenyere,
Így forog, pörög az idő kereke. |
|
|
- szeptember 13 2010 08:35:12
Igen ilyen bemutatkozóra gondoltam!
Ölel
Ágota
|
- szeptember 13 2010 08:40:27
Nagyon szép verset írtál, szeretetel gratulálok!
üvdircsi |
- szeptember 13 2010 09:21:14
Igazán szép a versed. Jó volt olvasni . Üdv.: ZETA
|
- szeptember 13 2010 11:21:43
Sziasztok!
Arra gondoltam, hogy mire felkerül itt az első, bemutatkozó versem, talán sikerül kellően kitapasztalni eme irodalmi oldal sajátosságait.
Nos nem lett igazam! Nagyon gyorsak vagytok, hát persze, a hazai pálya, azon felül pedig nagyon kedvesek.
Köszönöm a minden várakozást felül múló fogadtatást.
Még botladozom, de igyekszem! |
- szeptember 13 2010 13:08:27
Kedves Vallejo, üdvözöllek a Napkorongon! Örülök, hogy itt is olvashatom szép verseidet.
Szépen szemléltetted a körforgást az évszakok váltakozásával, a végén hű zárlat a jól megfogalmazott bölcsesség, akár a csattanó.
Maryam |
- szeptember 13 2010 14:53:50
Kedves vagy Maryam!
Tudnod kell ez egy megadott szavas vers régebbről, melyet eddig őrizgettem, de valójában versírási gyakorlatból született.
Köszönöm a hozzászólást! |
- szeptember 13 2010 15:35:02
Tetszik, ahogy az elején, az őszbe bele tudtad csempészni a reményt, nem csak az elmúlásról, de a jövőről is szól egyben...ez mélyen meghúzódó, belső optimizmust szimbolizál...
Az egész versen uralkodik a remény, a melegség,a féltő vágyakozás....az érzelmek áradása....
Gyönyörűen hívod segítségül és szövöd a természet képeit és színeit saját világodba, igazán remek, érett alkotás!
Szeretettel
szí. |
- szeptember 13 2010 17:54:42
Örülök, hogy egyre több színvonalsan író taggal bővül az oldal. |
- szeptember 13 2010 19:11:12
Remélem nem okozok Néktek csalódást, Jól esik Heaven a véleményed, hízelgő ha ennyiből ezt vontad le!
Még mindig tanullak benneteket, nagyon aprók a betűk! |
- szeptember 13 2010 19:32:53
Bemutatkozásként nem semmi! Gyönyörű képek,magával ragadó hangulat, bensőséges,lélek-melengető sorok.
Csak gratulálni tudok hozzá! |
- szeptember 14 2010 02:24:17
szép tavasz-apotheozis! |
- szeptember 14 2010 05:31:28
Nagyszerű vers!!!!Gratulálok!!Örülök, hogy látlak) |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|