|
 Vendég: 115
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Tűznek születtem egykoron,
Fáklyádnak fényeként lobogtam,
Majd egy boldog szív lettem ,
S örökké élő testedben dobogtam!
Dobogtam életteli tavaszon,
Nap érlelte aranyló hajnalon,
S mikor lecsuktad szemeid,
Én voltam a te őrzőangyalod!
Mikor könnyeiden átléptek könnyedén,
Mikor mindenki egyfolytában kacagott,
Az én szívem adta neked a menedéket
S a mély-tengerek nyugvó habja altatott!
Altatott, és védett minden éjjelen,
Szívednek partját mosta lelkesen,
S hogy fel ne riadj égi álmodból,
Egy dalt dúdolt néked csendesen!
Tűznek születtem én egykoron,
Ma egy Tengernyi vízcsepp vagyok,
De ha kell, én vízforrássá válok,
Hogy még szebb legyen napod!
Vízforrásod leszek újra én,
Hajnalig csillogó hab-ábránd,
Ki újra, meg újra magával visz,
A megigézett hullámok hátán!
|
|
|
- szeptember 14 2010 20:48:00
Hüha!
Nagyon szép lett ez a vers! Nagyon tetszett, gratulálok ircsi |
- szeptember 15 2010 04:34:11
Nagyon szép!!Gratulálok!!! |
- szeptember 15 2010 05:20:20
Tetszett. |
- szeptember 15 2010 09:33:43
Úgy legyen!
Gratulálok!
Ágota |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
