- szeptember 21 2010 09:39:01
Kedves István - ez az egyik kedvenc témám variációja - s mint ilyent meg kell dicsérnem...no nem csak ezért, önmagáért is
üdv. mamuszka |
- szeptember 21 2010 10:06:41
Szép a versed, kedves István, még ha vegyesrímelésű is, mivel van ahol ölelkező, van ahol páros rímes sorok váltják egymást.
Ott van a remény számunkra a vers végén "csak egy langyos alkony még míg szív-izmunkba beletép - az örökös ősze elfekszik a télbe - hó alá mag a sírba visszatérve"
Mielőtt még mi is örökös őszünkbe, vagy telünkbe fordulnánk.
A langyos alkony talán éppen most van éppen? Kinek - mikor.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- szeptember 21 2010 14:43:19
Sajnos az egész életben csak ennyi a kötelező. Az elmúlás... |
- szeptember 21 2010 15:43:01
Ezzel az ősszel szépen" becsorog" életünkbe a depike is!
Nem kéne hagyni! Ahogy én ismerlek Pista van ott még "kakaó"!!!
Ölel
Ágota |
- szeptember 21 2010 16:59:22
Nagyon szép szomorú! Az ősz magában rejti az elmúlás érzését! Nehezen viselem ilyenkor az "időt"!
Szeretettel:Zsó |
- szeptember 21 2010 17:42:07
A természed újra éled.
Vele magad újraéled!
Nagyon tetszett a versed, Isván!
Üdv, Feri |
- szeptember 21 2010 18:40:34
Minden nappal előbbre halad a féreg harapás.
Kifejező.
Szeretettel Joli |
- szeptember 21 2010 19:07:00
"kabátos felleg"...Tetszenek a szóösszetételeid, egyediek.
Maryam |
- szeptember 21 2010 19:50:41
Ne is mondd, ha rágondolok az élet őszre, mi itt topog, bizony majdnem belehalok. |
- szeptember 21 2010 20:14:00
István, nagyon szép verset írtál az elmúlásról egyéni képalkotásoddal, stílusoddal.. Jó volt olvasni (Legalább én olvassalak, ha Te nem olvasol engem,.. nagyon ritkán találkozok neveddel verseimnél
Üdv, zsanna |
- szeptember 21 2010 20:28:01
Jaj, Rapi!
Épp most olvastam hsz-at a versem alatt.. Akkor bocsi
Üdv, Zsanna |
- szeptember 21 2010 20:48:13
)))) kedves Zsanna! |
- szeptember 21 2010 20:49:42
köszönöm a hozászólásokat, annyi őszi vers után, megint írtam egyet!
ebben éppen nem akarózik a magnak csíráznia |
- szeptember 21 2010 23:32:45
István...."korfüggő" a versed....de tudod mit?...higgyünk a reinkarnációban.......
grat... |
- szeptember 22 2010 11:48:50
A korhadt fa agóniája...az enyészet nem olyan mint a villámcsapás...
Ősz van az utak mellett ritkítják a sorfákat, látszólag erős fatörzsekről most látható üregesek...
A látszólag pusztuló fák alján ott vannak a sarj elágazások... |
- szeptember 22 2010 16:30:12
István! Nekem tetszett a versed,egyébként mindegyik tetszik!
Gratulálok,szeretettelircsi |
- szeptember 22 2010 22:33:04
Próbállak megfejteni...
Mi a titka a verseidben játszó életnek. Talán az örök gyermeki szív...
Képeid egészen meghökkentőek pedig egyszerűek.
Azt hiszem te rengeteget tudsz erről a művészetről.
szeretettel. szissz |
- szeptember 25 2010 02:08:07
köszönöm, hogy ennyien ... |