|
 Vendég: 93
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
EGYKOR ÉS MOST
Egykor én voltam mindened.
Múltad, jövőd, az életed.
Beszédre nyitva ajkadat
tőlem kaptál hozzá szavat.
Voltam napod és éjjeled,
szerelmes égő révület,
tél és tavasz, mi változó.
Kaptál mindent, mi kapható.
Ahogy futott a gyors idő ,
feledte mindezt már a nő.
Ha néha-néha erre jön,
csak egyet int, ha még köszön.
(2010-09-27)
|
|
|
- szeptember 27 2010 13:06:13
Az idők változnak és könnyen leszünk feledékenyek.., Szépen megírtad, Gratulálok!
Zsanna |
- szeptember 27 2010 14:26:14
Érdekes gondolatok,remek formában.
ölel
Ágota |
- szeptember 27 2010 14:47:05
Nagyon tetszik! Szomorú,hogy így elkopnak a dolgok!
Szeretettel:Geot |
- szeptember 27 2010 15:15:17
Sajnos, ahogy az érzelmek kihűlnek, kezdetét veszi a feledés is...
Végül nem marad más, mint verset írni róla. Remekül sikerült.
Üdv, Feri |
- szeptember 27 2010 15:30:30
Úgy ám [b]Zsanna[/b] |
- szeptember 27 2010 15:31:27
Néha így alakul [b]Geot[/b] |
- szeptember 27 2010 15:33:06
Ahogy a görög bölcs említette volt Feri : Nem léphetsz kétszer ugyanabba a nőbe....izé. folyóba |
- szeptember 27 2010 16:20:00
szomorú csalódás - vidám dalban elbeszélve, - akár egy személytelen ballada.
nagyon remek - mamuszka |
- szeptember 28 2010 06:48:17
Szia István, nagyon szép verset írtál.
Az érzelmek ,idővel kicsit átalakulnak.A viharos szerelem, csendes szeretetté szelídül.
Szeretettel,Korin |
- szeptember 28 2010 07:47:45
Nagyon tetszett. |
- szeptember 30 2010 23:08:36
Nagyon igazak szavaid! De nem kell minden esetben így történnie, a tapasztaltabb szerelem hosszú úton elkísér. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
