|
Vendég: 108
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Minden az mi fehér odaültettem szeretetemet,
A hóra és a törékeny kerti virágokra,
De a virágok szirmai hullani kezdenek,
S áprilisban már havat sem lelhetek.
Minden az, mi édes oda szeretetem rakom,
Figyelem, hang, csók,
Te rám mosolyogsz mikor jövök s elosonsz...
A méze becsapott.
S ahogy az ajtóm alatt a hideg szél befúj,
Egy gyászos félelmet nyög a halál,
Szeretetem élettelen dolgok közé rakom...
Sírhelyek, leesett virágok s a hó is betakar már. |
|
|
- szeptember 27 2010 18:38:26
Olyan szép, mint amilyen szomorú.
Ágota: |
- szeptember 27 2010 19:00:30
Szép szomorú versedhez szeretettel gratulálok:Geot |
- szeptember 27 2010 20:15:18
iytop!
Szomorú szép a versed, gratulálokircsi |
- szeptember 27 2010 21:37:50
huhh - ez a befejezés! |
- szeptember 28 2010 15:35:07
Kedves Elemér!
Igen, valóban nagyon szomorú hangulatú ez a versed.
De azért ne temesd el Magadat időnap előtt! Reménykedjünk együtt, hogy megérjük az új tavaszt!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|