|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Gondolkodtam...
Tollat fogtam....
Könnyem folyt belőle kék sorokban.
Anyám! Te tejszagú-édes,
Hol vagy?
Úgy szeretnélek megölelni Téged!
Hol jársz?
Merre vitt a sors el?
Nem vagy mellettem,
Mikor úgy kell…..
Elvitt a sorshajó,
Kihunyt a gyertyád,
Megfagyott kő a mosolyod,
Arcod szivárvány.
Illatod őrzi
Egy hajtűző fésű,
Emléked édes
És egyszerre keserű.
Úgy fáj!
Elszálltál gyertyád füstjével,
De bízom: boldog vagy ott a végtelenbe. |
|
|
- szeptember 27 2010 21:26:19
marica mama!
Kedves, szívszorító sorok, főleg, hogy már hallottam is.
Találkozásunkat örökre elrakom, minden esetre.
Grt.  Sancho |
- szeptember 27 2010 21:31:15
igen, gyertya - vagy a két végén, de elég ha elég, olvad a lét! |
- szeptember 27 2010 21:34:25
Marica!
Fogadd őszinte részvétem, sorstársak vagyunk, az én Édesanyám is elment már mejdnem 4 éve, és nekem is megmaradt a fésűje.Biztos az Angyalok közt van, mert már életében is angyal volt!
gyönyörűen megírtad! üdv ircsi |
- szeptember 27 2010 22:16:05
Szép vers, jó téma bennem némák a szavak. Úgy rohan a múlt, az emlélk egyre kopik csak az érztek maradnak amik soha el nem kopnap. E vers felidézi múltam egyes pontjait, fáj nem fáj a múlté mind. A múlt kopik az idő fogy, talán az én életem is elfogy, elkopik. Üdvözlettel: ZETA
 |
- szeptember 28 2010 04:30:13
(( |
- szeptember 28 2010 06:39:31
Marica mama szépen emlékezel az édesanyádra a versedben! Szívszorító érzés volt amikor hallhattam a találkozón a versedet!
Szeretettel:Vali. |
- szeptember 28 2010 06:39:35
Szomorú,szép szavak.
Gratulálok
Ágota |
- szeptember 28 2010 07:54:19
Megható szép szavak! Könnyeket csaltál a szemembe! Már lassan egy éve,hogy elveszítettem édesanyámat,de még nem volt erőm írni Róla!
Szeretettel:Geot |
- szeptember 28 2010 08:17:05
Drága Marica mama!
Fájdalmasan megható a versed.
Nagyon köszönöm kedvességet, az útbaigazítást és egyáltalán azt, hogy ismét láthattalak.
Találkozunk legközelebb!! /Ha az élet nem szól közbe./ |
- szeptember 28 2010 08:40:14
Egyszer mindannyiunknak csak a füstje marad.
Csodás sorok.
Puszillak, ölellek, Joli |
- szeptember 28 2010 08:52:31
Szeretettel üdvözölek Titeket, itt nállam, a lelkem mélységében.
Köszönök minden Érzést amit a hozzászólásotok ébresztett Bennem.
Fájó , hogy ez az érzés egyszer mindenkit utól ér, De ez az élet rendje. Egyszer minannyian felnőtté válunk! Pedig milyen jó gyermeknek lenni!
Köszönettel:Marica mama |
- szeptember 28 2010 13:48:50
Marcsikám!
Ez már sajnos visszafordíthatatlan, viszont az érzések végig kísérik életünket. Ha majd füsté vállunk, velünk együtt elrepülnek.
Pusz: Feri |
- szeptember 28 2010 15:49:22
Megható lírai emlékezés!
Szeretettel, Feri |
- szeptember 28 2010 16:16:55
Kedves Marica!
Versed annyira él és lágyan zenél, fájdalmas, ugyanakkor reménykedő: biztos jó helyen van a kedves Mama
Versed szíven ütött...
Szeretettel, Zsanna |
- szeptember 28 2010 17:53:17
Kedves Marika!
Csodálatos vers.
Emlékeket ébreszt.
Köszönöm.
Üdv: József |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. szeptember 02. kedd,
Rebeka napja van.
Holnap Hilda napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
