|
 Vendég: 21
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
A Magány tegnap este óta ül nálam,
Helyet foglalt, mintha ez joga lenne,
Nématársam lett a nehéz órákban,
S bánt, hogy nem tehetek semmit ellene.
Hideget lehelt oda, hol azel?tt t?z égett,
Kis szobában hatalmas ?r tátong,
Jégcsap csillog, jégvirág birtokolja forró szívem,
H?vösebbet a helyiség még nem látott.
Becsukom szemem, mire kinyitom, hátha elt?nik,
Hátha nem lesz nématársam a Magány,
Lehet, hogy helyette Te jelensz meg itt,
S az egyedül nem lesz, csak emlékfoszlány.
Csak Te tehetsz ellene, a Te ellenséged,
Ha Te itt vagy, ? nem mer jönni,
Emlékezd kett?nkr?l, emlékezd a szépet!
A Magány kezéb?l megpróbálok szökni.
Kérlek, segíts, ha nem teszed, felemészt,
Jege kristállyá olvaszt, kettétör,
Keresem a forró tüzet, keresem a menekvést,
Két szemem nem több már, mint fáradt víztükör.
Jégcsap hideg szavad, csillogó gyémánt,
Mely szívembe hatol teljesen,
És én térdre rogyok, felkiáltva némán,
A Magány, ki e kegyetlent tette velem.
A fagyott víz szívemet átszúrja,
(Mi másnak egyet jelent az élettel),
-Szenvedj a Pokolban megfagyva,- mondja,
-A Magány legyen társad, a tied ? legyen!
Nem érzek már semmit, fájni se fáj,
A sima jég eggyé olvad szívemmel,
És nem jön az alagút után csodaszép táj,
Csak én vagyok egyedül hideg testemben.
Jégk?vön fekszem, még látom a lehelletem,
Majd lassan elsötétül a kép,
Régen mi voltunk, mi voltunk ketten,
Tegnap óta csak én vagyok, egyedül én.
Kinyitom szemem, még élek, csak álmodtam,
Megmozdul egyik, majd másik kezem,
Az álmok, mit várunk, néha valóra válnak,
Ha elhagysz, imádkozom azért, hogy így legyen! |
|
|
- október 22 2007 09:35:12
Annyira hideg, hogy szinte fázom. Hagyd élni a szíved, hogy tüze melegen tartson, önmagad miatt. Hiszem mások is önmagadért szeretnek és mindig van ki gondol rád. Ez mindig elég a következ? pillanatig. |
- október 22 2007 09:51:40
Ez nagyon régi versem, de általában mindig hidegebb egy m?vem, mint amit tulajdonképpen érzek |
- október 22 2007 10:14:47
Dermeszt?en fájó sorokat szült a jeges hangulat, ami nagyon életíz?, - sajnos - de versed is igazolja: néha a kín, a fájdalom szül szép szavakat.
Az ember melegségre vágyik - kívánom, arról is írj hasonló szépen. (talán már meg is történt, csak én voltam figyelmetlen) |
- október 22 2007 15:56:04
Bár a magány hangulata uralkodik a versben, tulajdonképpen egy szerelmi emlék szülötte, a megvalósult és megszakadt kapcsolat, ami el?hozta ezt az álmot.
Megfogott a vers, mert olyan, mint egy jajkiáltás, önmagadért, a szép évekért. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
