|
Vendég: 99
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Őt kerestem,pedig
sosem láttam.
Gyermeklelkem
hajlékodban
térden állva
Rád-talált
a fohászával.
Mit kérhettem?
Én sem tudom.
Letagadtam,
kíváncsiktól
takargattam
Mosolyogva
hazudoztam,
Elfeledtem?
Elfeledtem.
Valahol a
lelkem mélyén
mégis érzem:
csak jót kérhettem:
magamnak-e, vagy
még másnak?
Az idő-tájt
kistestvérkét
úgy kívántam.
Lett kistestvér,
aki már nagy.
Időszárnyán elrepült
a gyermekkorom,
ifjúságom,
a fénykorom.
Azóta is:
felkeresem,
pörlekedek,
kérdezgetem:
meddig, miért,
tedd bölcsé a butát,
gazdaggá a szegényt,
megteheted,
mondom én;
szeretetport hints a Földre…
Azt hiszem: túl sokat kérek.
Így hát
megköszönöm
öregségem
minden percét,
ifjú lelkem
üdeségét. |
|
|
- október 04 2010 18:20:41
Kedvesem, ez már megint nagyon bölcs és szép!
Ölel
Ágota |
- október 04 2010 18:41:00
Nagyon szép vers remek gondolatokkal!
Szeretettel:Geot |
- október 04 2010 20:07:05
Drága Ágota,
köszönöm szépen.
Szeretettel: Radmila |
- október 04 2010 20:08:17
Kedves Geot,
örömmel látlak versemnél. Köszönöm szép szavaidat.
Szeretettel: Radmila |
- október 04 2010 20:19:15
Nagyon szép verset írtál - különösen a befejező része tetszik, és kicsit meglep, mert fiatalnak gondoltalak...csodálom hitedet, és szeretném, ha bennem is élne ennyi bizalom a szeretet eljövetelében, mert most nagyon kevés van belőle - ezt tapasztalom
szeretettel mamuszka |
- október 04 2010 20:31:55
Radmila!
Nagyon szép, kedves verset írtál, nagyon tetszett!
Gratulálokircsi |
- október 04 2010 21:04:20
Drága mamuszka,
köszönöm, megtisztelsz azzal, hogy olvasod a versemet. Aranyvirág vagy, nem vagyok fiatal, november negyedikén töltöm a 70. évemet, de igyekezek lélekben fiatal maradni, amit Neked is kívánok.
Szeretettel: Radmila |
- október 04 2010 21:05:52
Kedves pircsi47
köszönöm elismerő szavaidat, és örömmel látlak.
Szeretettel: Radmila |
- október 05 2010 05:57:18
'Elvágyódom' című írásom, nagyon a kezdetekből..
Végtelenbe
nyúló,
az
ég
fátyolos
kékjében
úszó
bárányfelhők
hívnak,
hogy
búcsút
intsek
a
fájó
múltnak
és
onnan
föntről
az
átláthatatlan
’ködből’
karjaimat
kitárnám,
a
világra
boldogságport
hintenék
és
élnék
az
idők
végezetéig.
Félre ne értsd, nem akarok Isten lenni.. Csak akkor jött egy ilyen gondolat. |
- október 05 2010 09:08:53
Kedves heaven,
köszönöm, hogy megosztottad velem Elvágyódom versedet, mely már akkor is kiforrott volt. Véletlenül sem értelek félre, hiszen a versed egyértelműen a szeretetet óhajtja. Lám, időtől, tértől függetlenül, valaki mindig jót kíván, nem csak magának, mindenkinek.
Szeretettel üdvözöllek: Radmila |
- október 05 2010 09:12:58
Radmila! Imád kedves és szép!
Gratulálok! Szeretettel,
Zsanna |
- október 05 2010 09:17:40
A versed címében és utolsó sorodban a megoldás.
Szeretettel Joli |
- október 05 2010 09:23:43
Kedves Zsana,
köszönöm szépen!
Szeretettel: Radmila |
- október 05 2010 09:25:07
Kedves Joli,
köszönöm, hogy olvastad a versem, és értelmezted is.
Szeretettel: Radmila |
- október 05 2010 09:45:15
Igazán tetszett! |
- október 05 2010 10:25:04
Kedves Radmila!
Az idő előre haladtával egyre bölcsebbek leszünk, és az a küldetésünk, hogyez az utókornak átadjuk
akár írott akáriratlan formában.
Nagyon szépen megírtad és a forma is tetszik, akáraz élet gyertyája islehetne.
Szeretettel:marica |
- október 05 2010 12:15:13
Kedves Gyula1948
Köszönöm szépen.
Szeretettel: Radmila |
- október 05 2010 12:16:37
Drága marica,
köszönöm szép hozzászólásodat .
Igazán jól esett.
Szeretettel: Radmila |
- október 05 2010 16:57:32
Erdeti forma, érdekes vers!
Szeretettel, Feri |
- október 05 2010 19:59:48
Hited szép megnyilatkozását jó volt olvasni.
Szeretettel zsuzsa |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|