|
 Vendég: 93
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
CCCLXVII. szonett
Ahová nézek, ott vagy mindenhol, ...
Mint valami feledhetetlen vágyódás
- Most épp, olyan lírait hallgatok,
(olyan korai-modern "amerikást".)
S ha az égbolt fénye vakít északon;
Míg valahol csak engem vártál,
De már elfogyott a szerelmes Telihold!
S mit is mondhatnék még mást...
- Hjaj, halványuló emlékemben még él
Utolsó nyarunk, egy régi szenvedély,
Az a feledhetetlen látomás.
Akkor, - kérve kérettem magam,
Játszva a szüzet, hjaj, - oly Szendén...
- Kívánva újra, az első találkozást!
20100623
Louis De La Cruise
Minden jog fenntartva |
|
|
- október 04 2010 20:17:04
Louis!
Tetszett a versed, gratulálok ircsi |
- október 04 2010 23:11:18
ez tudod,hogy nagyon jó?
szeretettel gratulálok :mine |
- október 05 2010 05:53:27
Gyönyörűséges. Nem is tudtam, hogy ez a versed létezik Louisom. Hová dugtad előlem? |
- október 05 2010 09:13:19
Gráciák közt a leggráciább.
Szeretettel Joli |
- október 05 2010 09:17:27
Nagyon szép! Tiszta, őszinte érzések!
Szeretettel gratulálok!
Zsanna |
- október 05 2010 19:09:10
Gyönyörű vers,gyönyörű érzések!
Szeretettel:Geot |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
