|
Vendég: 102
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Tudod
megszeppent álmom tépdeli szívem,
ahogy õ, mellém, elképzel téged,
hajamat lágyan terítve föléd,
percünket óvva magamat köréd
-fátyolként ölelem-
érted hullajtott izzó vágyaim
táncolnak vérünk szûk határain,
csak miattad most újjászületve
remegve lopom el tõled nekem
-sóhajunk énekét-
beléd merülni, azúrkék szemed
tekintetébe vegyülni végleg,
engedni magam karodba veszni
és pironkodva füledbe súgni
- hogy érezd, szeretném-
meztelen vállad vállamig vonni,
paplanként téged magamra húzni,
szemedbe bújni, létezni veled,
mámorral fûtve ringani benned
-vajúdj hát most bennem-
fátyolként ölelem
sóhajunk énekét,
hogy érezd, szeretném:
vajúdj hát most bennem!
2009.08.10.
Miklós Imola
|
|
|
- október 06 2010 07:48:21
Mesterien megírt mű a versed. Boldogság volt olvasni. Gyönyörűséges. |
- október 06 2010 08:15:15
Kedves hipervandor,
szerelmi vágyakozás fiatalos képzelőerővel.
Szeretettel: Radmila |
- október 06 2010 08:32:14
Szép képek!
Tetszik.
Ágota |
- október 06 2010 10:05:52
Remek képzelőerő, ahogy Radmila is említette. Te aztán meg tudod mozgatni az olvasó fantáziáját!
Szeretettel, Feri |
- október 06 2010 19:21:46
Nagyon szép sorok!
Szeretettel:Geot |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|