|
 Vendég: 65
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Ezüstfenyők szívében álmodtam
Puha hó födte életem tavaszát,
S én csak kérdeztem magamtól,
A sok lehetőség, vajon hova szállt?
Ezüstfenyők szívében dobogtam,
Dobogtam, s adtam a Reményt,
S azt a bizonyos jézusi tűfokot,
Melyen mind átmennek a tevék!
Ezüstfenyők szívében éltem én,
Szegény gyermekek álma lettem,
Nem kellett más csak egy mosoly,
S máris magamat is koldussá tettem.
Örök mosoly lettem az arcukon,
Szívükben egy örökké élő Remény,
Hogy van még ki e földön képviseli,
A Megváltottságnak, igazságos jelét.
Ezüstfenyők szívében éltem én,
Most már hús- szívekben lüktetek,
S hol a bánatnak kertjét látom,
Ott én örömben élő virágot ültetek.
Ezüstfenyőknek szívében élek én,
Koldusok, és királyok álma vagyok,
De méginkább egy gyermek mosolya,
Melynél nincs szebb, és nagyobb! |
|
|
- október 07 2010 07:56:40
Szilárd, elbűvölt a versed teljesen. Gratulálok. |
- október 07 2010 10:45:10
Tenger! szép verset írtál, gratulálok: Pircsi |
- október 07 2010 22:48:48
Nagyon szépséges!
Szeretettel:Geot |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 15. kedd,
Enikő napja van.
Holnap Edit napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
