|
 Vendég: 112
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Hová tűnt?
A felhők mögül csak szűrve jut felém a fény,
mint fák lombjain derengve bújik elő a napfény,
úgy kapok belőle némi fénysugarat,
s csak halkan hallom dalolni a madarakat.
Nem látom a pillangók édes,színes röptét,
nem hallom suhogni a levelek lágy neszét,
nem veszek tudomást a csodás világról -
csak elveszett képem van a boldogságról.
Valamikor én is fénylőn láttam a napsugarat,
valamikor tisztán hallottam a madarakat,
valamikor láttam a pillangók színes szárnyalását,
valamikor éreztem az élet minden dobbanását.
Valamikor hittem:az élet csodaszép!
Valamikor hittem - de elveszett rég!
Valamikor hittem:oly szép a világ!
Mára már tudom:tűnékeny boldogság! |
|
|
- október 08 2010 08:37:51
Valamikor tudtunk örülni,
valaha tudtunk szeretni,
holnapunkban remélni,
az emberben hinni......
ezt ébresztette bennem a versed.....
gratulálok...szépen megírtad... |
- október 08 2010 09:01:46
Kedves Gabriella,
szívből gratulálok: Radmila |
- október 08 2010 09:18:34
nekem Babits verselését idézi |
- október 08 2010 09:19:49
Köszönöm nektek!
Szücsike! Jól esik, hogy Babitshoz hasonlítasz! Megtisztelő számomra! |
- október 08 2010 09:21:56
Ermi! Szépre ihletett |
- október 08 2010 15:06:41
Gabikám, gyönyörűt írtál! azt mondod tünékeny a boldogság, lehet, de a boldogtalanság meg fáj!
puszillak, várom a csodát ircsi |
- október 08 2010 15:26:48
Szép bizony.
Ágota |
- október 08 2010 16:00:01
Gabika! versed szép és megható!
Szeretettel, gartulálok!
Zsanna |
- október 08 2010 16:36:32
Gyönyörű és szomorú is egyben a versed,de nagyon tetszett!
"Mára már tudom:tűnékeny boldogság!" Én is így érzem!
Szeretettel:Geot |
- október 09 2010 06:52:22
Fájó,szomorú,beletörődő,lemondás,
nincs vágy,nincs remény,de az írás csodás !
Gratulálok !
Csaba. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
