|
 Vendég: 83
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Doberdói ballada
III. Ének
Véget nem ér ez az ének,
Hős fiaink nem pihennek,
Kesergésre nincs sok idő,
Támadni kell, új parancs jő.
Bajba kerül, hej Cadorna,
Olasz hadak parancsnoka.
Kedve szegett digó sereg,
Nem óhajt már ütközetet.
Eldördülnek a lövegek,
Ontják gyilkos tüzeiket,
Gázfelhő borul a tájra,
Halottak tízezer számra.
Caporettónál áttörnek,
Piave- ig jut a sereg.
Az ellenség vérbe fagyva,
Monarchia csekély haszna.
Csizma szára kettéhasadt,
Olasz hadak szétszaladtak,
Hitüket mind elvesztették
Mondván ellenük lett az ég.
Vidámabban szól az ének,
Pedig sokan odavesztek,
Rögvest szárnyra kél a dallam,
Víznek partján, olasz honban.
Német, osztrák, magyar sereg,
Egyesítik erőiket,
Zúgó folyón hidat vernek,
Hamarjában át is kelnek.
Átérve a túlsó partra,
Előkerül csákány, balta,
Lövészárkok, ágyúszékek,
Sebbel, lobbal elkészülnek.
Beásva az egész csapat,
Tábori posta is akad,
Papírt áztató könnycseppek,
Gondolatban hazatérnek.
Albert Ferenc |
|
|
- október 08 2010 11:35:11
Kedves gufi,
szép megemlékezés.
Szeretettel: Radmila |
- október 08 2010 11:49:56
Kedves Gufi!
Szépen "megénekelted" a doberdói csatát. Nagyon megható az utolsó sor, hiszen gondolatban mindenki hazatért a csatákból, de a valóságban sokaknak nem sikerült. A remény ott volt mindenik kapott és küldött levélben. Biztos akadtak szép számmal akkor is olyanok, akik nem szívesen vettek puskát a kezükbe, és nem szívesen háborúztak embertársaikkal.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- október 08 2010 12:08:08
Gufi! csodálatosan írod a bAlladádat, olvastál róla, vagy mesélte valki caládból?
Az én Nagypapám rengeteget mesélt a Világháborúkról. Ő kettőt is átélt szegény!
szeretettel gratulálok ircsi  |
- október 08 2010 12:45:02
Kedves Gufi!
Nagyon szépen írtad meg a doberdói csatát.
Üdvözlettel: Zeta |
- október 08 2010 12:45:54
Jó lett ez is.
Maryam |
- október 08 2010 14:52:14
Olvastalak, lenyűgözöl mindig.
Szeretettel Joli |
- október 08 2010 15:41:24
Nagyapám is harcolt a taljánok ellen. Amikor szerencsésen kievickélt a megáradt Piavéból, a zsebóráját sajnálta, ami a vízbe pottyant. Mindig azt emlegette, hogy utóljára fél kilencet mutatott! Hadifogságba esett, ahol jól bántak vele, de a macskahúst sosem tudta megkedvelni, annál inkább az olasz hölgyeket!
Üdv, Feri |
- október 08 2010 16:26:36
Élvezettel olvasom baladai sorozatodat.. Ez is nagyon jó lett..
Gratulálok! Zsanna |
- október 08 2010 17:48:46
Nagyon tetszett ez a rész is!
Szeretettel:Geot |
- október 08 2010 19:27:04
gufi, ez olyan gufis lett.
Le sem írom, hogy remek rímekbe van öntve az egész, hiszen észre vesszük, de hogy nincs benne ismétlés, briliáns. Hol voltam eddig, és hol nem Te gufi, ha ilyen töritanárom lett vón' esküszöm az egyetemen ezt a szakot választottam volna, de szerencsére azért jó tanár jutott.
Szívből gratulálok, tovább tovább az úton. Párod üdvözlöm, kell a kókuszgolyó!!
Grt. Sancho |
- október 09 2010 06:26:25
Életszerű,lendületes magával
ragadó,csodálatosan írod le,
csak az a baj,hogy drága
Nagyapám fél egészsége
Doberdónál maradt !
Szép emlékezés !
Csaba. |
- október 09 2010 10:16:27
Remek vers a hősökről! |
- október 11 2010 17:25:42
Köszönöm szépen, örülök nagyon, hogy kicsit megszólította szívetek a versem. És köszönöm azt is, hogy méltattátok hozzászólásotokkal. Üdvözletem mindenkinek:gufi |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
