"Rád gondolok és a sírás fojtogat",
mert megéltem veled szép napokat.
Boldogságomban sírok,mert voltál nekem,
De sírok, mert már elvesztettelek...
"Próbálok szabadulni és eltépni a kötelet".
de nem sikerül, rabbá tetted a szívemet!
Élek a mindennapok telő napjaiban...
de éjjel ott vagyok ölelő karjaidban!
Mindegy éjjel vagy nappal - veled vagyok...
Veled képzelem az IGAZ szép napot...
"Szeretném újra fogni a két kezed",
s megélni általad a csodás reggeleket!
pircsi47 - október 11 2010 09:29:13
Gabikám!
Nagyon szép a vers is és a dal is!
Gratulálokircsi
Puszillak
Radmila - október 11 2010 10:53:55
Kedves Gabriella,
nagyon szép a versed!
Szeretettel gratulálok: Radmila
Csontos Gabriella - október 11 2010 11:04:50
Nagyon köszönöm nektek!:
hubart - október 11 2010 18:57:41
Kívánom, hogy vágyad teljesüljön!
Szeretettel, Feri
bZsanna - október 11 2010 22:09:54
Szép vágyálom.. de van remény?
nem kellene új és reális kapcsolatot
keresni? csak azért kérdezem, mert
nekem mindig ezt ajánlják
Üdv, Zsanna
agota - október 12 2010 06:42:36
Sajna a szerelem az ilyen!!
Ágota
Csontos Gabriella - október 12 2010 07:52:05
Köszönöm, Hubart!
Zsanna! Hogy ki mit ajánl...? A Szerelem soha nem volt realitás - abban nincs ész, vagy ha van, már nem Szerelem! Soha nem volt, ha ész uralkodik felette, realitás...
Ágota! Igen, a Szerelem ilyen. Még él, remél...Sbennem még él, sőt, egyre élőbben él - tehát még mindig remél!