Lásd, s érezd,
Magad mögötti idődnek végtelen
nyugalmát,
S mi nem az volt,
Az tanulság és nem bizonylat,
Egy pillanat és nem egy folyamat,
Lásd, s érezd,
Mert a mosoly mindig Veled s Benned
van és volt,
Hiszen örök érzésed mit ölelve
hordozol, ott születsz s vagy ismét magad
Lásd, s ne csak nézz,
Hol felemelkedett az érzés,
Ott kering egy erő mi mögött nincs
délibáb,
Hiszen valós akár a sikoly,
Lásd és érezd magadnak.
pircsi47 - október 11 2010 18:13:07
Etusom!
Nagyon jól megírtad, sajnos nekem nyugalmam sosem volt, csak erőm! Hogy meddig kitudja?
Talán azért volt így, mert tudtam, hogy minden bosszúságon egyzer nevetni fogok é ez mindig bejött! Hála a jó Istennek!
Puszillakircsi
reitinger jolan - október 11 2010 18:26:20
Szép, magával ragadó.
Szeretettel Joli
hubart - október 11 2010 19:32:57
Igaz, tanulságos gondolatok!
Szeretettel, Feri
Radmila - október 11 2010 19:39:46
Kedves Etusom,
szép versedhez gratulálok: Radmila
gufi - október 11 2010 19:51:38
Kedves Etusom!
Versed felemelő, magasztos gondolatok sorát közvetíti.
Nagyon szép, érzéki.
üdv:gufi
agota - október 12 2010 06:29:04
Szép gondolatok.
Ágota
heaven - október 12 2010 07:24:39
Olyan, mintha kicsit mindenkit átölelnél.. Valóban fennkölt költemény.
mamuszka - október 12 2010 09:47:05
Ez az egyetemes szeretet szép vallomása...
szeretettel
mamuszka
Eta-Etusom - október 12 2010 12:17:53
Kedves Barátaim..(irhatom így,ugye?.)
Köszönöm az elismerő szavakat, rendesen zavarba is jöttem...
A mai zavaros és mindenféle katasztrófa sújtotta világunkban, úgy érzem nem szabad megfeledkeznünk az emberségünkről,mert az ember maga egy mikrokozmosz és egyben a makrokozmosz pontos mása. Mindazt, amit kívül érzékel, megtalálja önmagában is.
ircsi
