|
 Vendég: 46
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
A fa olyan, mint a barátság,
Nagyra növ? kiváltság.
Lélek-gyöker? lombos kötelék,
Viharban kiváló menedék.
Tikkasztó nyárban h?s árnyékot ad,
Virágja, úgy érzed, mind feléd fakad.
S oltalmat nyújt, ha záporoz a válság,
Nem kell neki külön imádság.
?szinte érdeknélküli érzés ott talál rád,
Annyit segít, hogy nem is gondolnád.
Odacsapódsz, hol jól érzed magad,
A jó barát minden hibáddal elfogad,
Nem kér viszonzást, de jólesik, ha kapja,
S ha nem, akkor sem gerjed haragra.
Lehet, megtépázza, kidönti az er?s szél,
De rá bizton támaszkodhatsz míg él.
Nem bizalmatlan, nem leselked?,
Egyenrangú, nem fölényesked?.
Ha egyben az egész fát nézed, s ne mámoros virágát,
Megláthatod féltve ?rzött, letisztulatlan világát.
Tucatnyi illat, pillanatkép, színfolt és er?,
Az igaz barátság ritkaság, csak némelyk?nkre jellemz?.
A fa olyan bizony, mint a barátság,
Er?s, nagyra növ? kiváltság! |
|
|
- október 24 2007 08:11:58
Nagyon szép hasonlatból bontottad ki a versedet, keretbe helyezted a lényeget. Bizony ilyen az igaz barátság, feltétel nélküli elfogadás, örök támasz, érdek nélkül. Szép gondolatok.
Maryam  |
- október 24 2007 13:44:59
Kedves Zoli!
Nekem már csak az maradt, hogy gratuláljak.
Nagyon szép versedhez!
Júlia |
- október 24 2007 22:43:39
Ohh igazán köszönöm
Zoli |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
