|
Vendég: 61
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Hajamban fészket rak a bánat
szívemben szikrát pattint a félelem
halvány lángjánál
alig látom
alig értem
mi történik velem.
Hol vagyok?
Hol élek?
Keserű percekkel megrakott
magányos csónak
sodródik velem.
Zsibbadtan várom
a semmi holnapot,
míg árad a víz
elém sodor
sok régi kacatot,
mind
mind mit a tegnap elhagyott.
Ébredni - álmodni
kongó üresség, fekete fájdalom.
A múltat már nem értem,
jövő kísértet
rám vetülő árnyát
tehernek érzem
fáradt vállamon. |
|
|
- október 18 2010 19:02:52
Ó de szépen szomorú!
Ágota |
- október 18 2010 20:28:18
Szép, kifejező versedhez gratulálok. A versed első sora viszont meglepett, miért éppen a hajdban?
Szeretettel, Feri |
- október 18 2010 20:37:02
Mazsu!
Nagyon komoly, elgondolkodtató versedhez szívből gratulálokircsi |
- október 18 2010 22:10:02
Mélységesen szomorú a versed Kedves Mazsu! Reménytelenséget érzek és végtelen elkeseredettséget! A képeid nagyon jók:"szikrát pattint a félelem"," fekete fájdalom" !
Tudunk segíteni? Csak szólj!
Szeretettel olvastalak:Geot |
- október 18 2010 22:45:16
Tehetetlenség, szomorúság bujkál soraidban, remélem hamar elmúlik ez a melankólikus hangulat, kifejező.
Maryam |
- október 19 2010 08:19:42
Már látom azt is leírták, hogy szép Igazuk van |
- október 19 2010 09:37:47
" fészket rak a bánat,... szikrát pattint a félelem..." Kedves Mazsu! Ebből a szomorúságból csodát alkottál!
Szeretettel gratulálok: pipacs |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|