|
 Vendég: 97
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Tenger
- Hullámzó érzések -
Néma csend vesz körül magányos vagyok,
átfutnak a fejemben rémült kusza gondolatok.
Valami csendesen átölel magába zár!
Csendben vagyok mert félek, talán a halál vár?
Rémületem sokáig tart, de aztán megnyugszom.
Remélem, tudom ez nem valóság, csak álmodom.
Álmodom e rémült képet, melyben meglátlak Téged.
Szinte érzem ölelésed, leheleted tüze éget,
s már nem félek.
Rettegésem tovaszáll, s érzem, a boldogság csak reánk vár.
De a szépség elt?n?ben, indulni készülsz már.
Újra j? a rettegés, vajon láthatlak e még?
Ölel e még két karod, mellyel
átölelsz és hagyod,
hogy szép csendesen elaludjak, s
érzem egyedül már nem vagyok!
Ölelésed édes álom, mindig csókodat kívánom.
Gondolatom el- eltéved, tekintetem el- elréved.
Rosszat látok, nagyon félek,
külön látlak magam s Téged.
Elt?nsz az ezüst ködben, s én érzem
elveszítem örökre e nagy szerelmet.
Félelmem egyre csak n?, úgy érzem ez tényleg el j?.
Érzem már hogy ébrednem kell,
szívem súgja, "hessegess el minden ilyen gondolatot".
Itt vagy nekem s én neked,
ígéred ez mindig így lesz s én bízom benned vakon.
Mert nagyon akarom, hogy ez a szerelem örökre ilyen maradjon.
2006.10.12. |
|
|
- október 25 2007 09:51:45
Amilyenek az álmok, néha olyan az élet is.Ha rettegsz, hogy vége, az soha nem segít.Ápolni kell s mindig újat adni, akkor a magány érzete nem talál rád.
Szépen leírtad gyötr?désedet és lázálmaidat ebben a formailag megújult versedben. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
