|
 Vendég: 39
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Rázz fel... mély álmomból
A harang zajára ébredek
szinte megmar a tudat, hogy létezek
felráz, eltemet, magába ránt,
nem válaszol se nemet, se talánt
ábrándos képeket idéz az elmém
mosolygok rajtuk, s felteszem, ha hinném..
ha hinném, hogy valamit én is érek
nem bántanának úgy a képek
s az se fájna jobban, mint ez a nyomorult magány,
mi rám köszön lelkem üvegcserepes ablakán..
rám köszön, s összeszorul bennem az érzés
hogy nem éget már úgy a visszatérés
újabb hajnalok hoznak új álmokat
s néma sikolyba fullad a közelgő alkonyat..
... rázz fel... mély álom az élet...
alszom, mert vakítanak a fények
mosolyom mögött remeg a félelem
álmom éjsötét, és fájón végtelen.. |
|
|
- október 19 2010 11:16:46
Fájóan szép lett.
Maryam  |
- október 19 2010 13:23:30
Nagyon szép verset írtál, de legalább olyan szomorú is!
Grtulálok ircsi  |
- október 19 2010 13:26:00
Kedves erimo,
a magány érzete mindig fájó.
Szeretettel gratulálok: Radmila |
- október 19 2010 14:58:14
Szép, kifejező, akár dalszöveg is lehetne az utolsó versszak, mint refrén.
Szeretettel Joli |
- október 19 2010 15:17:17
Gyönyörű ez a vers! Gratulálok!
Zsanna |
- október 19 2010 18:07:08
Gyönyörű versedben megfogalmaztad az én érzéseimet is!
Szeretettel:Geot |
- október 20 2010 10:46:34
Nagyon tetszett a versed. |
- október 21 2010 11:17:20
Köszönök mindent.. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
