|
 Vendég: 108
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Nélküled olyan leszek mint a kiszáradt fa,
melynek utolsó könnyez? levelét elfújta
a zord vihar, ahogy borzolta az ?szi avart.
A kegyetlen szél magával sodorta a reményt,
hogy elj? a tavasz, s magára öltheti újra
rügyet fakasztó,virágot hozó lombkoronáját.
Nélküled olyan leszek, akár a kiapadt tó,
melynek tükrébe hiába nézhetek, már sehol
nem lelem régi mosolygós egykori önmagam.
Elfog a félelem, csak egy rémült tekintet,
mi visszanéz reám, szomorú elgyötört arccal,
szenved? lélekkel, fájó reménytelenséggel.
Nélküled nem leszek lassan már semmi sem,
nincs már kéz, mi segítségre vár, nincs
már halk sóhaj, mi hozzád messze száll.
Nincs egy halkan elcsukló hang, mi kér,
csak a háborgó lélek az, mi dúl legbelül,
s vágyik utánad magányosan egyedül. |
|
|
- október 25 2007 18:32:19
Nagyon jó a versed,igazán megérintett. Fel a fejjel,lehet visszajön majd szerelmed,én is ebben reménykedem... |
- október 25 2007 19:09:16
Kedves encikeangel!
Köszönöm, kedves vagy! Én megyek hozzá, csak most nagyon messze van T?lem!
Erika |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
