|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Gomolygó,sötét lepel
nyirkos hideget lehel,
ahogy ránk telepszik,mindent befed,
elrejt,magába ölel,
bekebelez,mint éhes szörnyeteg.
Ereszkedik egyre lejjebb
szakadó foszlánya ágakon leng,
ködébe fojtja a fákat,végigkúszik az utakon,
ott lapul berken és tavon,
félelmetesen gomolyog.
szélben vonaglik mint egy állat
s éhesen nyeli el a tájat.
Mintha megnyílna a földnek gyomra
s a világ alászállna a pokolra. |
|
|
- október 23 2010 13:58:51
Szép vers, grtulálok. Sajnos felénk ismgyakori vendég!
Üdv ircsi |
- október 23 2010 14:35:16
Kedves lazarhzs.
szép versedhez gratulálok: Radmila |
- október 23 2010 15:08:03
bizony mostmár divatba jött a nagy fene köd
szépen van megírva |
- október 23 2010 15:57:36
Nagyon szép verset írtál! Szinte félelmetes!
Szeretettel:Geot |
- október 23 2010 17:43:44
Húúú, Zsuzsa , ez olyan mint egy apokaliptikus látomás! Megmozgatta a fantáziámat! Gratulálok!
zsanna |
- október 23 2010 19:08:17
A köd mindenkit előbb-utóbb megihlet. Téged eléggé pesszimistán... |
- október 24 2010 00:45:11
Bizony, bizony ez is az ősz velejárója.
Ágota |
- október 24 2010 09:42:20
Kifejező. |
- október 27 2010 15:56:38
21-én Hévizre mentem kocsival,akkor futottam bele a váratlanul
elém gomolygó ködbe.Ebből született e kis vers,örülök,hogy tetszett.
Szeretettel: zsuzsa |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. szeptember 16. kedd,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
