|
 Vendég: 83
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Ötven felé nyikorog az elme,
fejre kerülhet ezüst korona,
morcosan nézel magaddal szembe,
lelked tükre látja élt korodat.
Mosoda a világ, szennyesével
fehéren, porban nyújt hangulatot,
nyugtatott éned tompa beszéde,
eséllyel okoz hamis tudatot.
Dulakodsz vele, lazítana már,
valahányszor betelik a pohár,
csak tovább csökönyöl, nem reagál,
paraván mögül les a csapodár.
Pakolná köddel aktív féltekét,
tévedésben szimulál nevetve,
felejtve lassú válasz szégyenét,
elmés kifogásra lel helyette.
(Egyszer...)
meglepő varázslat szült ihletet,
tiszteletbe vált a rút sérelem,
értelmet kap az ész tekintete,
Istenem fogja mind a két kezem.
Térdemen nyugszik a hű alázat,
sarkára állhat a közeledés,
verselésben csengve nincs gyalázat,
dalára rímel a földkerekség.
Ötven felé olajoz az elme,
fejre kerülhet babér korona,
boldogan nézel magaddal szembe,
lelked tükrözi ifjú korodat. |
|
|
- október 28 2010 11:03:10
Janek!
Olyan érdekes a versed, de így igaz! Az ember csk kívülről öregszik, lelke ifjú marad örökre!
gratulálok ircsi |
- október 28 2010 11:04:58
Igazad van. És jó az ellentét-pár.
  |
- október 28 2010 13:30:23
Kedves Janek,
sz;p gondolat sz;p versbe 0lt0ztetve.
Szeretettel> Radmila |
- október 28 2010 15:19:53
Kedves Ircsi, Radmilla és NDI! Köszönöm, hogy az olvasás mellett írtatok is néhány gondolatot!  |
- október 28 2010 16:26:41
Hát igen, az 5.X-en túl, már más aspektusoknak kéne érvényesülniük,de hát, egypáran "javíthatatlanok"vagyunk!!!
Ölel
Ágota |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
