|
 Vendég: 101
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Érzem közeleg a tél, falevél-szőnyeget terít le a szél,
Várja nagyon, hogy hó takarja be az ősz kopasz ágait.
Hogy mennyi halált hozott arról egy kukkot nem mesél,
Világra szórja majd fehér, hideg halotti vágyait.
Fagyott földben nyugszanak őseim, már nem dideregnek,
Kiáltásukat nem hallani, de suttogásuk ünnepel.
A temető gyertyái, mint lelkek ide-oda libbennek,
S a halotti napon az élő emberek imáikkal tűnnek el.
Sírj anyám, könnyed áztassa
Fiad hantját csendesen,
Én veled sírok, fogom kezed,
Öcsémhez mormolt imánk…
úgy legyen.
Fújj te szél, vidd szavunk a mennybe
Fel, egészen kapuján túlra,
Mindannyian készülődünk
Lassan, oda a fényes útra.
Érzem közeleg a tél, ablakomra hordja levelét a szél,
Jégvirág nyílik rajta, s fehér bimbók lepik ágait.
Gyötrő karácsonyokról, születésnapokról nem mesél,
Dúlt szívek dobbanása ordítja fájó vágyait.
Fagyott földben őseim, sírjukon virág didereg,
Sárgás lánggal, árnyékukkal táncolva ünnepel.
Kanócnyi életük füstje a messzeségbe libbennek,
De sem a mosoly, sem az emlékek nem tűnnek el.
Sírj anyám, könnyed áztassa
Fiad hantját csendesen,
Én veled sírok, fogom kezed,
Öcsémhez mormolt imánk…
úgy legyen,
úgy legyen.
|
|
|
- október 28 2010 12:25:22
Szívbemarkoló...
Maryam  |
- október 28 2010 12:26:41
Kedves Sancho!
Versed nagyon megható, sőt könnyekre fakasztó. Csak bele kell gondolni abba, hogy milyen egy testvért, egy gyermeket elveszíteni. Egy másik testvérnek, és az édesanyának.
Milyen szerencse, hogy emlékeinkben mindig ott lesz az elmenők arca, mosolya, miközben mi könnyeket ejtünk értük!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- október 28 2010 12:40:12
Kedves Sancho,
átéreztem fájdalmad. Szeretettel gratulálok versedhez: Radmila |
- október 28 2010 12:59:01
Sancho!
Nagyon megható a versed, grtulálok.
Egy Édesanyát elveszíteni és még egy testvért is, nagyon nagy fájdalom!
Üdv ircsi |
- október 28 2010 15:54:37
Köszönöm hogy olvastok!
pircsi47 azt gondolom, hogy teljesen igazad van. Remélem anyám él még legalább vagy 30 évet.
Satya |
- október 28 2010 16:01:19
Méltó emlékezés!
Ágota |
- október 28 2010 17:58:26
Nem tudok mit írni......
Örök fájdalmatok!
Szeretettel Joli |
- október 28 2010 20:44:44
Gyönyörű megható és valóban szívbe markoló a versed Kedves Satya!
Szeretettel:Geot |
- október 28 2010 21:00:33
Drága Barátom Sanyika!
Versed több mint vers! Az élet és halál kapcsolatának csodálatos kifejezése!
Érzem és látom erre a versre rengeteg időt és energiát szántál.
Minden szaván, mondatán érzem a lelkedet, amint elmereng a múltba és a jelenbe.
Verstanilag, rímjein át, minden részében, vonalvezetésében is tökéletesre sikeredett.
Nem találok rajta fogást, csak bámulom....
Joli szokta mondani: A bánat és a fájdalom nagy remekműveket tud kihozni az emberből.
Meg kellett írnod azt a rengeteg verset ahhoz, hogy ilyen remek darab születhessen tolladból. MEGÉRTE!
Kiemelt szeretettel: Szisz |
- október 29 2010 17:09:23
Köszönöm méltató szavaitokat kedves írótársak!
szisz, kösz, de meglehet csak véletlenül kerültek így a szavak egymás mellé és alá. Igaz, nem 1 napos feladat volt kiírni magamból.
köszönöm.
Satya |
- október 29 2010 19:40:15
Jaj, de szép!
marina |
- október 29 2010 20:38:39
Meghatóan szépen megfogalmaztad minden érzést, mit szíved érez, érezhetett! Testvéred emléke szíveitekben örökké él!
Gratulálok versedhez!
Szeretettel:Vali. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
