|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,226
|
|
Hogy vágyok utánad Léthé lágy vizére,
hagyni létem,a világból tünni végre,
mert nyugtalan lelkem szüntelen téged érez,
siratlak,de végül minden Istené lesz.
Már örökké szeretnélek,mint habját a part,
ahogy a végtelen tengerben összetart,
mégis úgy marják egymást halálra,
miként haldokló arcát a puha párna.
Istenünk,Te magasztos egység,
felettünk ég és néma hegység,
hozzád nem jut el semmi lárma,
engedj hozzá,mennék utána,
itt küldöm a lelkem halálra. |
|
|
- október 28 2007 09:15:23
Ez nagyon szép szavakkal megfogalmazott vágyódás a túlvilághoz, a kedves emlékéhez. A hasonlatok is tetszettek. |
- október 28 2007 09:43:27
[b]Kedves Santiago[/b]
Itt kezd?dik igazán a vers, legalább is számomra. Nem csak a rímek, de a ritmus is tökéletes. Úgy hullámzik, akár egy lágy zene. Gratulálok gyönyör? versedhez.
[b]Gyula[/b] |
- október 28 2007 12:50:59
Egyszer?en tökéletes! Semmi er?ltetettség, mintha csak úgy ,,kifolyt" volna a tolladból... |
- október 28 2007 14:00:29
Gyönyör? vers született gondolataidból... Talán így van az, ha a szerelem, a szeretet halhatatlanságára ráérez az ember... |
- október 29 2007 19:32:17
Nem tudok mit hozzáf?zni, mindent leírtak el?ttem, csupán egy szó fogalmazódott meg bennem: katarzis.
Maryam |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. augusztus 12. szerda,
Klára napja van.
Holnap Ipoly napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
