|
Vendég: 133
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Lassan
lecsúszom
az Élet tenyeréről,
erőtlenül bár, még
kapaszkodom.
Nem gyötörnek vágyak,
fontosnak vélt tárgyakhoz
már nem ragaszkodom.
Elfogyasztom az ebédet,
éjjel magamnak mesélek,
halványulnak az emlékek.
Apró öröm - őszi virág,
levél-könnyet sírnak a fák.
Pihenni tér a Természet,
csak az egyed útja véges.
Nem lázadok,
nem is félek,
felkészült a fáradt lélek.
Az Élet tenyerén
az ujjak
lefelé mutatnak,
keskeny ösvényükön
sorvadó szerveim nedvei
lecsorognak,
fogynak. |
|
|
- november 07 2010 08:56:50
Drága mamuszka,
nagyon kapaszkodjál. Ne hagyd el magad.
Versed meghatóan szép.
Szeretettel gratulálok: Radmila |
- november 07 2010 09:29:39
Kedves Mamuszka!
Ezt csak bebeszéljük ám magunknak, hogy már nem!... dehogyisnem!!!!!
"apró öröm-őszi virág, levél-könnyet sírnak a fák " Ugye, hogy ott vannak az apró örömök, és a virágok! Olyan volt, mintha mesélnél a kandalló mellett, én pedig kortyolgatnék egy csésze jó meleg teát. Köszönöm, hogy olvashattam!
Szeretettel gratulálok: pipacs |
- november 07 2010 09:52:23
Mamuszkám!
Nagyon szép versedhez szívből gratulálok, de hinni kell a jó Istenben
Ő mindent elrendez helyettünk! Azt is mikor jöttünk, azt is mikor megyünk! Semmi sincs véletlenül!
Meleg szeretettel ölellekircsi |
- november 07 2010 10:41:52
Nagyon szép, őszinte, de fájóan szomorú vers. Azért tartogat még az ősz számodra is nyáridéző verőfényt! Versed grafikája egy felfelé irányuló hüvelykujj-begy, a bizakodás jele!
Szeretettel, Feri |
- november 07 2010 11:12:25
Na-na!!! Nemaddiga!!!!!!
Ölel
Ágota |
- november 07 2010 14:29:43
Szép, kifejező, az élet tenyere is meg öregszik egyszer.
Szeretettel Joli |
- november 07 2010 17:15:58
Gratulálok. nagyon szép,
Szeretettel YAnkó |
- november 07 2010 18:58:20
Megint szép fájdalmas verset írtál! |
- november 07 2010 19:08:40
Köszönöm szépen nektek kedves, hűséges barátaim az olvasást és a szívhez szóló megjegyzéseket. igen, vannak apró örömök, de az idő gyorsan pereg... Ez egy korábbi versem, de mostanában - mióta gyengébb lettem - ismét aktuálissá vált.
Köszönöm az észrevételt a vers alakjáról kedves Feri. Az illusztráció is szépen illik ide. Ne szomorkodjatok, én sem teszem, elfogadjuk az elmúlást, de még kapaszkodom...
szeretettel köszöntelek benneteket - mamuszka |
- november 07 2010 19:21:59
Nagyon szép a versed,de ugye még nem kell búcsúzni!?
Szeretettel:Geot |
- november 07 2010 19:24:37
Ó, mamuszka, de gyönyörűen ecsetelted az elfogyó életet,
de bármennyire beletörődik az ember, azért lelke mélyén mégis csak lázad a halál ellen, mivel nem természetes...
Gyönyörűen megkomponált versedhez gratulálok!
Szeretettel, Zsanna |
- november 07 2010 19:45:09
Geot kedves - szeretnék még élni, de jobb állapotban, és félek, bár nem akarom beismerni, de azt hiszem , mindenki fél, mert nem tudjuk, mi vár ránk
szeretettel mamuszka |
- november 07 2010 19:49:43
Kedves Zsanna - köszönöm kedves szavaidat - mostanában sokat olvastam erről a témáról - arra biztatnak, hogy nézzünk vele szembe bátran, de azt is írták, hogy agyunk még egy ideig jól működik, és felfogja, mi történik , mert a halál nem perc, hanem folyamat, átéljük azt a fájdalmat újra, amit akkor éreztünk, amikor a világra jöttünk és ez fájni fog nagyon...
akkor is megtörténik, ha nem gondolunk rá, de jó, hogy nem tudjuk mikor és hogyan lesz majd
szeretettel ölel mamuszka |
- november 07 2010 20:57:49
Ez hiányzik belőlem Manuszka.... a tehetségeden túl a csendes belenyugvás... a szelíd megadás..még küszködöm az utóvéd csatáimat vívom... |
- november 07 2010 21:38:43
Kedves Mamuszka!
Megfogtak képeid, melyekkel fantasztikusan adtad át az öregedés mozzanatait!
Szerencsére akinek ilyen világos az elméje és szókincse, az minden bizonnyal messze jár még a lehajló ujjak ösvényeitől.
Szeretettel: szisz |
- november 08 2010 16:53:37
Etus és sziszifusz köszönöm a kedves szavakat
szeretettel mamuszka |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|