|
Vendég: 37
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Furcsa egy élet,
Az amit most élek.
Idegen földön, idegen emberek,
Gyermekévé kell, hogy legyek.
Két hétbe telt anyának hívni őt,
Ezt a picike és furcsa nőt.
Azt hittem nekem a nehezebb ezt elfogadni,
De akkor még nem tudtam, hogy eszük ágában sincs sincs befogadni.
Nem akarnak gyermekükként, ignorálnak,
S a szívembe belehasít a család hiánya.
Azt hittem meg tudom tenni,
Mindent és mindenkit elfeledni,
De nem megy, nem bírom elviselni,
Hogy e család nem szeret együtt lenni.
Sokszor naivan azt reméltem,
Családom lesznek s menedékem,
De mindannyiszor szívem ütött a való világ,
Itt számomra semmi sincs csak fájdalom és hiány.
A legfájdalmasabb talán,
Az elején reményt adó hazugság:
Szemembe nézett és azt mondta a lánya leszek,
Majd megjártam a poklot, míg rájöttem nem így megy ez.
És mégis, megint reménykedek,
Mert a reményt elnyomni nem szabad, nem is lehet,
És remélek, remélek tiszta szívből,
Naivan és könyörgőn,
Mert még mindig sóvárgok az otthon melegére,
A gondoskodó, lágy anyai ölelésre. |
|
|
- november 09 2010 13:58:16
Orsolya!
Nagyon szomorú amit írtál, igazából nem is értem!
Kik ezek az emberek kik ilyen boldogtalnná tettek?
Bár tudnék segíteni!
Megható versedet szépen megírtad!
gratulálokircsi |
- november 09 2010 16:25:39
Kedves Solya! Remélem hamarosan véget ér a küldetésed és hazajöhetsz szeretteidhez! Addig kitartást kívánok Neked! A versed szép ,szomorú! A végén ott a remény és ez jó!!!
Szeretettel:Geot: |
- november 09 2010 17:01:24
Ha van kedved írd meg priviben, hogy mi a helyzet! Szívesen megosztom veled én is, amit tapasztaltam. |
- november 10 2010 14:12:02
Kedves Veronika!
Szomorú, hogy ilyen verset kellett írnod, de annak örülök, hogy még mindig reménykedsz.
Bár szerintem a szeretetet nem lehet kierőszakolni sem egy gyermek részéről, sem egy anya, főleg nem egy idegen asszony részéről. Ha úgy látod, hogy sehol sem kapod meg azt a szeretetet, amit szeretnél, ne keseredj el, lesz majd valaki, csak türelemmel várd ki, aki talán pótolni tudja azt a szeretetet, amit édesszüleidtől, vagy mostohaszüleidtől nem kaphattál meg.
Néha még egy jóbarát közelsége is lehet több, mint egy szülőé, aki csak koloncnak érzi a gyermeket!
Üdv.: Torma Zsuzsanna
|
- november 11 2010 09:07:45
Solya Kedves!
Átérzem versed minden szavát, Ez az a helyzet ami végig kíséri az embert egy életen át. Sajnos ezzel csak megbékülni lehet. Ha eljön az idő mikor az embernek saját családja lett, ezekre az érzésekre sokkal jobban kell odafigyelni, nehogy visszaüssenek.
Én végig jártam az utat, mivel gyermekkoromban sehol nem találtam igazi otthonra és családra. ennek tudom be azt, hogy igazából nem is tudom mi az a szülői szeretet. Most már így hatvan felett, egy szerető pár mellett ezt a kicsit ami még hátra van, próbálom élni a lehető legnagyobb boldogságban. Kívánom szívből, találj egy igazi családra.
üdv:gufi |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|