|
 Vendég: 39
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
magamba roskadok
ártó balgaságom tépi
lelkem rezdületlen húrjait
mert bár jót cselekedtem
felelőtlenségem húst szakít
tökéletlenségem romjain
elidőz bennem a fájdalom
s a kérlelhetetlen makacsság
utolsó harcát vívja létét igazolva
de most rút vesztésre áll
s én szárnyaim emelem
távozom az eszmélés szelén
arcom nap felé fordítom
hagyom átjárja lényem
az átható kozmikus szeretet
Budapest, 2010. november 4. 13 óra 10 perc
|
|
|
- november 09 2010 17:22:37
Bero!
Érdekes a versed kozmikus szeretetről, nem tudom milyen, de jó lehet, ha már zeretet!
Üdv ircsi |
- november 09 2010 18:11:05
Kifejező. |
- november 09 2010 20:58:51
Kedves Bero,
verseddel ostorozod magad, de a végén a szépség: a szeretet korona az egészre, mint valami feloldozás a bűnökért.
Szeretettel gratulálok: Radmila |
- november 09 2010 22:27:02
Az eszmélés szelén, mely a Szeretet felé vezet, vagy Ő maga a Szeretet.. Remélem nem csak találgatok!
Versed itt is elnyerte tetszésemet
Szeretettel gratulálok!
Zsanna |
- november 10 2010 06:00:58
Szép megnyugvás...jó is azt érezni...nagyszerű lett.
Maryam |
- november 10 2010 06:36:04
Én is itt mondanám, hogy örülök Neked, a vers nagyon jó.
Ölel
Ágota |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. október 21. szerda,
Orsolya napja van.
Holnap Előd napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
