Napkorong

Egy roppant vérszomjas hóhérbárdot fentek a nyakamra,
Kikopott kötélen húztak fel a kétlábú bitóra,
Három csapás a gyilkos karddal, és lehullott a fejem,
Négyszer verték ki robosztus furkóval lágy agyvelejem,
Ötágú csillagkéssel vágták által koponyám csontját,
Hatfalú kemencében égették meg testemnek csonkját,
Héthegyű ezüstszigonnyal döfték át lélegző torkom,
Nyolcbordájú kerékbe törték bele maradék csontom,
Kilencfarkú korbáccsal csapolták meg vérem folyamát,
Gégémben füstölgőn éreztem tíz csepp savas aromát,
Súlyos ólomkalapáccsal zúzták be tizenegy bordám,
Tizenkét éles hangú pisztolylövést eresztettek rám,
Gyomromat tizenhárom láb hosszú pikával szúrták át,
Tizennégy nyílvessző sikoltott belém acélos imát,
Tizenöt hegyű buzogány csapott gyenge tarkóm felé,
Gonosz kezek vetettek tizenhat éhes farkas elé,
Tizenhét cseppecske méreg bújt meg az elém tett borban,
Tizennyolc rám dobott kődarabtól nyúltam el a porban,
Gerincemre tizenkilenc erős husángcsapást mértek,
Vad agyarú harapófogóval húsz körmömbe téptek,
Meglöktek, s huszonegy méter mély sötétlő kútba estem,
Huszonkét kígyófog nedvével mételyezték meg testem,
Huszonhárom dobókést hajított felém vak késvető,
Alátemetett huszonnégy kilós gigász katapultkő,
Huszonöt forró széndarab harapta tűzzel bőrömet,
Huszonhat centis fényes késpenge ontotta véremet,
Szorongatott, mint szoros vasmarok, huszonhét szemű lánc,
Huszonnyolc áramütés szökellt bennem, akár szilaj tánc,
Huszonkilenc tégla hullott le az égből homlokomra,
Harminc inches ágyúgolyó szakított kis darabokra,
A kalodába zárva éheztem harmincegy éjt s napot,
Harminckét fogam szám odvából kiszaggatva jajgatott,
Harminchárom jégkockával fürödtem a jeges vízben,
Karabélyok füstös torka köpött rám harmincnégy ízben,
Harmincöt vasrács tett tömlöcben magányos rabmadárrá,
Harminchat veszett kutya tépett vérfoltos húscafattá,
Leszelte nyakamat harminchét inch széles guillotine-kés,
Harmincnyolc vasszeg fúródott belém, akár vajba a kés,
Harminckilenc vágás lüktető vénámra borotvával,
Negyven óra keresztre feszítve ajkamon imával,
Negyvenegy fahasáb feküdt az égő máglyára alám,
Negyvenkét fogú medvecsapda csapódott éhesen rám,
Negyvenhárom húzás nyújtópadon, s jöttek a sikolyok,
Elevenen temetett el negyvennégy zsák finom homok,
Negyvenöt szöget vertek szúrágta koporsóm fájába,
Negyvenhat patkány özönlött be a pestis szobájába,
Negyvenhét ütés fáklyafejjel, sercegve égett a szőr,
Földre hullott hátamról lenyúzott negyvennyolc centi bőr,
Negyvenkilenc tűfogú pirája rajtam lakmározott,
Ötvenfogú fűrész pokolbéli kínokat okozott,
Ötvenegy madárpók mart belém testemen futkározva,
Ötvenkét kilométeren húztak kocsihoz csomózva,
Érzem: fulladok, fölém hajol ötvenhárom méter víz,
Ötvennégy kis vasgolyó gyomromban, nyelvemen rozsdás íz,
Ötvenöt tüske vasszűz testében lassan csukódik rám,
Szétroppantja csontomat ötvenhat húzás a satufán,
Ötvenhét liter híg állatvérben fürdetve gyötörtek,
Ötvennyolc tűvel bőrömön szűk, de gyilkos utat törtek,
Szegecses kesztyűvel ötvenkilenc izmos pofont kaptam,
Hatvan járványhozó léggyel beteges halált arattam,
Hatvanegy gumilövedék csiholt bennem belső vérzést,
Hatvankét csavarás kitört karomon adott kín-érzést,
Vérszomjas cápáknak belém hatvanhárom foga akadt,
Hátamon ketté hatvannégy odavágott deszka szakadt,
Hatvanöt dugóhúzót csavartak húsomba lassacskán,
Hatvanhat perc a hűtőben jégcsaperdő fagyasztott rám,
Bensőmet emésztette hatvanhét skorpió marása,
Bőröm tépte hatvannyolc fokos vastrón pokolizzása,
Hatvankilenc fordulat a húsdarálóban szaggatott,
Hetven levert fakaró a verem alján kilyuggatott,
Hetvenegy petárda ugatott égő sebeket belém,
Hetvenkét gyilkos méh sárga légiója rajzott elém,
Hetvenhárom gránátrepesz kis kockákra aprított fel,
A talajról hetvennégy kartácstörmelék tüntetett el,
Hetvenöt méter magas toronyház magáról lelökött,
Az ablak testembe hetvenhat üvegszilánkot köpött,
Hetvenhét dörgő géppisztolygolyó semmivé darabolt,
Átkom az életem, míg meg nem halok, hol volt, hol nem volt.