|
 Vendég: 13
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,217
|
|
Csak a szél egyensúlyoz
romokba bomlott testemen,
s a sötét üres ölében
meghúzza magát a csend.
Régi lábnyomok hideg
peremén surran az emlék,
a múltba tárt ablakokban
megfáradt fény kereng.
Csapdát állít a komód,
vak sparhelt les a szögleten,
s a visszhangot nyelt zongorán
anyám kísért odabent.
Merre bújkál az idő?
Kényszerszünet a napokon.
Elnémul bennem a kérdés,
a magány oly eleven.
Üres fészek a torony,
hallgatás ritmusa ketyeg,
s én , a megvénült gyermekarc
régi mosolyom keresem.
|
|
|
- november 14 2010 19:10:52
remeklés!!! |
- november 14 2010 19:47:24
Ami csak megsebzett az egy idő után gyógyul is.
Kifejező, szép.
Szeretettel Joli |
- november 14 2010 21:03:04
Nagyon szép vers, a mult emlékeivel.
Gratulálok ircsi |
- november 14 2010 21:50:32
Hmm!Valóban nagyon jó.
Ágota |
- november 15 2010 00:41:12
Fantasztikus vers!
igényes remeklés! Igazad van Pista!
Talán az első és utolsó sorban szereplő "üres" szó valamelyikét lecserélném.
Pl: s a sötétség mély ölében
Szeretettel: szisz |
- november 15 2010 05:44:08
Köszönöm István, egyetlen szavad nekem hatalmas elismerés.
Márta |
- november 15 2010 06:27:53
Az "üres" keretbe fonja, ha nem is hangsúlyos pl rímhelyzetben vagy sorkezdetben ismétlődik!
Kedves Márta, már mottó lett néhány sorod! |
- november 15 2010 07:34:00
Kedves marta,
tetszett a versed.
Szeretettel: Radmila |
- november 15 2010 07:45:24
Tudod Jolán, igazán azért nem gyógyul, csak elviselhetővé válik. szeretettel : Márta |
- november 15 2010 07:47:21
Kedves István, annyira örülök mondandódnak, a mottó is elismerés számomra, véleményed nagyon fontos nekem. MÁrta |
- november 15 2010 07:48:06
Örülök kedves sziszfusz, hogy tetszett.
szeretettel Márta |
- november 15 2010 07:49:00
Köszönöm Ágota, szeretettel : Márta |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. november 12. szerda,
Jónás, Renátó napja van.
Holnap Szilvia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
