|
 Vendég: 16
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,228
|
|
Szívedből bús szomorúság dallama száll,
Könnyezve hasítja át a nap hajnalát.
Dalos kismadár szíve úgy belesajdul,
Hogy éneke szomorú sanzonná halkul.
Virágok lehervadnak, ahol megfordul
A bánat, s fák ezreinek levele lehull.
A Nap, ha fel is kelt, nem látni,
Eltakarja őt a felhő, hiába várni.
Emberek százai lesznek figyelmesek
A dalra, s kérdik: „Kié e puszta lélek?
Ki most oly szomorú, ki most búsul,
Fájdalmába még a kemény szív is megfájdul.”
Hol van már az ébredés, hol a mosoly? Hol?
Hol van már a boldogság, hol az élet? Hol?
Miért kell fájni, miért kell várni, míg
A szíved bele nem hasad? Rossz ez így.
Ébredj már, várok rád, várok rád.
Hiányzol, hiányzik mindaz, ami rég voltál.
A boldog oly közeli, mégis messzi emlék már.
Ne te légy a Puszta lélek, ébredj már!
|
|
|
- november 19 2010 17:24:31
Szép, szomorú vers. Szerencsére nem adod fel, ahogy az utolsó sor is mutatja. 
gb |
- november 19 2010 17:28:28
Hmm. Köszi
Bár, ez a vers pont nem rólam szól, bár rólam is szólhatna...
Ezt egy nagyon kedves barátomnak írtam..(: Ezért is E/2.
te.(nem a személyes névmás. ) |
- november 19 2010 17:54:03
Girl!
Nagyon szép verset írtál!
gratulálok ircsi |
- november 20 2010 08:52:29
Köszönöm szépen Pircsi(: |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. szeptember 22. kedd,
Móric napja van.
Holnap Tekla napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
