Már közeleg a nappal, s érzem az illatát,
felh?k között bátran, néhány gyáva sántikál.
Épül a keresztfa, az újabb árulónak,
ki megvallotta lelkének fáját.
Ott járnak körben a rabok,
kik a szabadság napjaiban élnek,
rágcsálnak, mint az egerek,
hisz saját maguktól félnek.
Lassan felsüt a nap is nekik,
tisztán halkuló sötétben,
s a kereszten újra meghalunk,
mindannyian, teljes egészben
cookie001 - október 30 2007 09:49:12
Kedves Pietro!
Nagyon szép képeket festettél,pl.:"közeleg a nappal,s érzem illatát",vagy:"tisztán halkuló sötétben".
Nekem mégis egy kicsit zavarosnak t?nik.Ne haragudj érte,lehet,hogy csak én nem értem.
marica - október 31 2007 09:06:07
Nekem is úgy t?nik, mint cooki001-nek.
Nem lehet tudni, ki kivel van, Ké a kereszt és kinek süt ki a nap,
keverednek a szeepkörök. Kinek is áll az igazság?
De lehet, hogy csak túl elvonatkoztatott.A képek valóban szépek.
Marika
