|
 Vendég: 103
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Ó, a kis otthonunk, régi kis házunk...
Új falakat fognak emelni, egyeneseket,
Mert a régiek már megrogytak,
S a téglák is kiesni kezdenek.
A verandánk egy fél százada itt áll,
Ablakaink keretei rothadtak, de üvegei tiszták.
Mennyi embert befogadott a belseje,
Sokan voltunk beszélgettünk, kacagtunk... mindenki mennyire szerette.
Istenem, mintha a csillagok is többen lettek volna,
Késő estig kint voltunk, nem számított az óra,
S Májusban az akác virágzott,
Kint voltunk, az emberek nyugovóra tértek és mondták:
Jó Éjszakát kívánunk ! |
|
|
- november 26 2010 07:25:22
Szép emlékezés.
Gratulálok.
Ágota |
- november 26 2010 08:15:14
szinte kivétel...
Pedig csak egy fájdalmas búcsú az otthonosságtól!
A világban sem vagyunk otthon, nincs itthon és otthonosság - hiába lenne "szép" és "modern" 
A befejesés? érdekes - de az egész vers mintha élőbeszéd volna...
(ez nem ELMARASZTALÁS!) |
- november 26 2010 09:28:49
Kedves Elemér!
Át tudom érezni a mondanivalódat, és tetszik, amit leírtál.
A világ nagyon sokat változott az utóbbi időben.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- november 26 2010 10:29:11
"Ablakaink keretei rothadtak, de üvegei tiszták" Számomra ez a sor mindent elmond azokról a régi szép napokról, amikor a kis szilágysági faluban még mindenki köszönt mindenkinek, akit ismert annak azért, aki pedig nem, annak azért. A csillagok pedig valóban többen voltak!
Köszönöm az élményt, Elemér!
Üdv, Feri |
- november 26 2010 11:10:21
Kedves Elemér,
csodás emlékezés.
Szeretettel gratulálok: Radmila |
- november 27 2010 09:25:38
Csatlakozom Rapistához, és tetszett!
Szeretettel, Zsanna |
- november 27 2010 22:32:11
Nekem is tetszett!
Szeretettel:Geot |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
