Merengve nézem valós léted
csillogó üvegdarabjait
halvány félmosollyal hallgatom
a szilánkok cseng? hangjait
Nem vagy egész ,
még mindig csak szilánk
csak töredék mely karcol, szúr és vág,
az apró kis szilánkokon
a szikrázó nap nevetve átoson
de ott törik millió darabra
mosolygós szivárványt festve a falakra
Nézem most már könnyesen kacagva
de szép lenne mindez egy darabba.
