Ha velem lennél elrepülnénk,
sirályokkal messze mennénk .
Láthatnánk a kék eget,
azt, min ezüst felh? díszeleg.
Cseppnyi erd?t magas fákból,
vidám nótát kismadártól.
Lenézve a zöld erd?re,
fentr?l minden másnak t?nne.
Körbe repülnénk az erd?t,
megkerülnénk a zöld mez?t.
Sirályként elrepülnénk,
magas sziklán megpihennénk.
Bárányfelh? s?r?jében, nem félve a sötétségben,
tovaszállnánk.
Te és én elrepülnénk,
bárcsak sirályok lehetnénk!
gosivali - október 31 2007 09:38:02
Azt mondják a filozófusok, meg kell tanulnunk újra szárnyalni, hiszen a lelkünk a legszabadabb madár... Szép a versed... egy megható költ?i képben kifejezett óhaj...
cookie001 - október 31 2007 09:53:31
Kedves vers, jó volt olvasni.
Jana - október 31 2007 12:55:14
Hmm..mindjárt eszembe is jutottak az Eddás dalszövegek, amikben a Pataky kesely? és sas akar lenni.
Érdekes, hogy te pont sirály. Sose akartam még sirály lenni, de a versed után megpróbáltam elképzelni Aztán rájöttem, hogy miért nem pl sas. A kulcsszó számomra a szikla, a végtelen tenger és a kismadár, mint ragadozómadár eledel, neked egész mást jelent "sirály-szemmel".
H??, szinte hallom is a víz sziklához csapódását és a sirályok rikoltását Tényleg nem is olyan rossz
Ezek még sose jutottak eszembe.