|
 Vendég: 5
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
Hófehér hópihék szállingózva hullnak.
Bokrok, fák, háztetők fehérbe borulnak.
Az utat, a járdát vastag hó takarja.
Csak szél úrfi játszik, itt-ott felkavarja.
Lám, nyílik egy ajtó, vidám ricsaj támad,
apró gyereksereg indul a világnak.
Ők még óvodások, várták már a havat,
remélik, hogy könnyű, puha, s könnyen tapad.
Felöltöztek szépen. Kesztyű, kabát, sapka.
Sál került nyakukba, csizma lábaikra.
Kell is a védelem, kinn a nagy hidegben.
Vidám várakozás csillog a szemekben.
Óvónéni is jön, - együtt szőttek tervet,
- hogy egy hóemberbe "életet lehelnek".
Apró kesztyűs kezek havat markolásznak,
próbálják formálni. Kesztyűs kézzel bánnak,
a friss. puha hóval, ami összetapad,
s láttán a sok ovis mosolyra is fakad.
Apró hógömböcskék vannak a kezükben,
s rögtön huncutságok járnak az eszükben.
Megdobom a Jancsit, - gondolja Juliska
a Pirit, a Petit, - hosszú lesz a lista.
Repül a hógolyó, s jön a válasz rögtön,
hócsatában bátor a nagyobb, s a pöttöm.
A szemek csillognak, arcok kipirulnak,
hóból készült golyók egyre szállnak, hullnak.
A nagy hócsatának sose lenne vége,
de a hóembert is építsük meg végre!
- Szól az óvónéni - s egy hógolyót görget.
A hó, amerre elmegy, nem lepi a földet.
A golyóra tapad. Nő az "istenadta",
nem is kis hógolyó már, hanem egy nagy labda.
- Gyertek, segítsetek, alig bírom tolni!
S lám a kis lurkóknak nem kell többször szólni.
Tolják, kerekítik, át sem érné karjuk.
- Megnő a hóember, ha nagyon akarjuk!
Kész van az első gömb, - Ez lesz majd a lába,
ezen jön jövőre, velünk iskolába.
- Gyúrjuk meg a törzsét, induljon a henger!
Újabb gömbbel bővül az épülő hóember.
Törzsére nagy fej kell, - a hóember kapja!
- Nehogy rácsússzon a nagy vödör kalapja!
Sárgarépa orra, fekete szén szemek,
ügyesen felrakják, apró, kesztyűs kezek.
Szájat is rajzolnak, hogy tudjon beszélni.
De míg karja nincsen, addig nem fog élni.
Gyúrnak neki azt is, törzséhez tapasztják.
- Jaj, a cirok seprűt, az ajtónál hagyták.
Az is előkerül és nagy sikert arat.
Kell, hogy a hóember söpörje a havat.
Elkészült a nagy mű, szépen körbeállják,
titokban a fiúk Őt is megdobálják.
De nem árt meg neki, sőt, mintha nevetne,
úgyis az a vágya, hogy kis gyerek lehetne.
A délelőtt elszállt, ebéd várja őket,
beterelik szépen a hó-építőket.
Be nem áll a szájuk, annyi volt az élmény.
Kint meg egymagában füstölög a kémény.
A hóember körülnéz, - nem alussza álmát,
birtokba veszi a havas birodalmát.
Reménnyel szívében a holnapot várja.
Ha lesz még elég hó, neki is lesz párja.
|
|
|
- december 02 2010 06:34:44
Nagyon kedves,bűbájos kis enteriör!
Ágota  |
- december 02 2010 11:55:29
Ervin!
Elbűvöltél kedves kis gyerekverseddel, végig fülig ért a szám.
A másik ami nagyon tetszik a festményed, én is festek, csak nem tudom, hogy kell ide áthozni a képet!
gratulálok ircsi |
- december 02 2010 16:36:21
Kedves gyermekvers!
Üdv, Feri |
- december 02 2010 17:35:31
Kedves Ervin!
Hóember balladád csuda aranyosra sikeredett. A képhez külön gratulálok Remek együttes. Ajánlani fogom az unokáimnak.
Üdv: Tara. |
- december 02 2010 18:04:00
Aranyos vers, megmelengeti a gyermekek szívét.
Gratulálok a vershez, a képhez.
Szeretettel Joli |
- december 02 2010 18:19:38
Ezt nagyon szépen sőt "Aranyosan" megírtad
Remek hangulatú történet! gratulálok!
Zsanna |
- december 02 2010 18:49:45
Aranyostól - aranyos vers.
|
- december 04 2010 14:54:01
Nagyon tetszett a történeted,remekül versbe foglaltad! Jó volt újra átélni a gyermekkor téli szépségeit!
Szeretettel:Geot |
- február 17 2011 20:17:35
Kedves Ervin!
Örülök, hogy olvashattam ezt a szép hóember-építő versedet.
Olyan, mintha a Családi kört-t olvastam volna, csak itt nem a tücsök, hanem a hóember veszi birtokba havas birodalmát.
üdv.: Torma Zsuzsanna
|
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. szeptember 15. hétfő,
Enikő napja van.
Holnap Edit napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
