|
 Vendég: 114
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
I.
A diófa alatt,
terpeszkedik még a barna pad?
A vibráló nyári délután
a fenyőnél
kit talál a teraszon,
a hőségben
ott rezeg-e még a nyár?
A sok szemtelen kismadár
a korlátra hogyha száll,
fejét oldalra hajtva
szemedbe néz,
hajnalban rád köszön,
mikor kávéddal magad
álmosan
kitöltöd,
ilyenkor
végtelen lusta még a csönd.
Most ásít a világ.
Minden nyújtózkodik,
leporolja magát.
Az este "levetett" bicikli
a falnak támasztva
várja,
hogy ma, megint az utakat járja.
Megküzdjön dombbal,
heggyel,
negyven fokos meleggel,
a lábaddal.
Emberi értelemmel.
Minden kín meg van bocsátva,
mikor a panoráma,
a tónak csillogó,
szikrázó tükrét látja.
A "csúcsra" érsz végre
és mint zabolátlan gyermek,
magad a széllel fütyülve
elereszted.
Boldogan robogsz
hazáig,
hogy a másik parton lásd a naplementét.
Kikötőt.
Kolduló hattyút.
Lemenő nap vérző testét.
II.
A diófa alatt,
terpeszkedik még a barna pad?
A délután
a fenyőnél,
meg a terasznál
kit talál?
III.
A másik parton
naplementét.
Kikötőt.
Kolduló hattyút.
A lemenő nap vérző testét.
IV.
A lelkem,
itt ül.
Koldul
és
nagyon fázik!
Már, nincs amiért keresse
a hattyút,
a
giccses naplementét.
Befagy a tó!
Dermeszt, sikolt,
magába gyömöszöl már minden estét.
|
|
|
- december 05 2010 14:26:36
Kedves Ágota!
Nekem nagyon tetszik ez a versed. Lehet, hogy a jelen sívárabb, és azért tolulnak most fel benned a régi szép emlékek?
A régmúltba én is csak a gondolataimon, és álmaimon keresztül tudok visszamenni, s még szerencse, hogy az emlékeinket senki nem veheti el tőlünk!
Üdv.:Torma Zsuzsanna
 |
- december 05 2010 15:09:47
Hogy ott maradjon a diófa alatt a pad az sok esetben rajtunk is múlik!
A képeken túl lelki mélységed tárult elénk.
Szeretettel Joli |
- december 05 2010 15:38:23
Remek! Nagyon tetszett a "levetett bicikli" metaforája.
Szeretettel, Feri |
- december 05 2010 16:07:16
ágot!
Nekem is nagyon tetszett ez szép vizaemlékező vered!
Grtulálok ircsi |
- december 05 2010 17:03:43
Ágota - oda vagyok ezért a könnyed lebegésű versedért... kár, hogy a vége télbe fordult - már mint hangulatilag...
szinte repülnek a képeid és csupa dallam...szóval : szép!
szeretettel mamuszka |
- december 05 2010 18:16:21
Kedves Ágota,
gyönyörűen levezetted a mozdulatlanságtól a felpörgetett cselekedetektől eljutottál a csodás szépségig, majd a II. rész kérdése, a III. résznek már "Vérző teste", a IV. rész befagyott tava elvisz a végkifejletig. az elmúlásig.
Fantasztikusat írtál drága Ágota.
Ölel: Radmila |
- december 05 2010 18:54:02
Csodálatos a versed! Nagyon tetszett!!
Gratulálok!
Szeretettel: Helena |
- december 05 2010 19:35:03
Remeket írtál! tetszett,ahogy a biciklit használtad. |
- december 05 2010 20:37:44
Nagyom szépet alkottál ismételten! Még ne gondolj az elmúlásra! Élj!!!!
Szeretettel:Geot |
- december 05 2010 21:04:06
Nagyon szépséges lett...
Maryam |
- december 05 2010 21:24:48
Ágota Kedves!
Ez oly szépséges lett, hogy szíven ütött, de nagyon.
Versedért ha megengeded, kezedet csókolom.
üdv.gufi |
- december 06 2010 06:08:23
Köszönöm Kedveseim,a megtiszteltetést,hogy olvastatok.
Ágota |
- december 06 2010 14:55:47
Ágota, kicsit hanyag voltam tegnap, de látod, ideértem és olvastam ezt a szépségedet, gratulálok!
nagy lett! Üdv, Zsuzsa |
- december 06 2010 15:23:59
Zsuzsa tesó Köszönöm.
Ágota |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök,
Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
