|
 Vendég: 27
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,213
|
|
H?vös szell? süvít át az ?sz kabátján,
Mely kopottas, titkos zsebeket rejt.
Régi látomások búsulnak ott árván,
Nem sejtve, hogy sok szív nem felejt.
Rozsdás haját lassanként elhullajtja,
Miel?tt gyászba borulna a világ,
Szálanként, egy-egy aranyat adva
Kalapjából, melyben elhervadt a virág.
S miután a nap is lehunyta szemét,
Sötét takarót borítva a tájra,
Csendes es?k énekelnek halk zenét,
És szomjazó lelkek isszák be régen várva.
Hiszik, így talán sebeik begyógyulnak,
S sejtjeikbe visszatér a régi er?.
Új álmok, új célok, ki nem mondott szavak,
Ti éltettek, reménnyel teli percek és csendes es?k. |
|
|
- október 31 2007 17:20:40
Örülök, hogy újra itt vagy.Ismét szép és aktuális verset hoztál nekünk.Az ?sz néha mélabút, kicsi lehangoltságot olt belénk, de el?revetíti a folytonosságot, a tavaszi megújulást is. Ez a remény ad nekünk mindig er?t. |
- október 31 2007 20:10:21
Borongósan is szépséges gondolataid megérintettek - különösen a reményteli záró sorok, amelyek er?t adóak. |
- november 07 2007 15:08:24
Igen, itt vagyok ismét egy kis szünet után Köszönöm szépen a kedves hozzászólásokat! |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2025. szeptember 16. kedd,
Edit napja van.
Holnap Zsófia napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
