|
Vendég: 72
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Kegyetlen alkonyon,
Véred után szomjazom.
Testedet bolygatom,
Csak a rajtad ejtett,
vágyam okozta sebeket
kutatom.
Ó, én kegyetlen mért hagyom,
Mikor hozzám bújsz
minden édes alkonyon.
Nélküled hidegebb az éjjel,
A Hold is elsápad mikor
rám nézel.
Szemed tengere tükrözi
arcomat,
Hófehér bőrömet,
s halovány alkatomat.
Ajkadon csillog a vérvörös méreg,
Mely lelkedig megmérgez téged.
Ó, én kegyetlen bűnbe ejtettem,
Ki a legdrágább volt a világnak,
s nekem.
Arcomon könnyek ragyognak,
Így áldozok irántad a világnak,
s a sorsnak. |
|
|
- december 09 2010 11:16:51
Kiro!
Ngyon szeretem a vereidet, ez is közöttük vn!
Gratulálokircsi |
- december 09 2010 11:42:50
Köszönöm szépen Pircsi |
- december 09 2010 13:59:17
Kedves Kiro,
lelkiismeret furdalás van a versedben. Nagyon szép.
Szeretettel: Radmila |
- december 09 2010 16:28:27
Kedves Kiro!
S rímek világában is ugyanúgy remekelsz, mint prózai írásaidban.
Szeretettel gratulálok: Tara. |
- december 09 2010 18:47:56
Nagyon szép a versed!
Gratulálok!
Szeretettel: Helena |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|