|
 Vendég: 12
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,204
|
|
Mielőtt elindultam, elterveztem
új életet kezdek,
S mire odáig jutottam minden elveszett.
Nincs jelenem, se jövőm,
Napról, napra élek,
Toll a kezemben, s egy papírra
szavakat vések.
Szívem fáj nem enged téged,
Nem feledem miért is szerettelek téged.
S gondolatom szárnyál, s szívem nehéz,
Most már tudom hazugság volt az egész.
Minden szavad sújtotta lelkemet,
Eltiport, s minden álmot tönkretett.
S most állok s kémlelem a csillagos eget,
Egy ismerős hang töri meg néma csöndemet.
Előttem állsz, s mondod, hogy szeretsz,
De tudom ismét csak hízelegsz.
Hazug szavad már többé nem hiszem,
Szívemet tőled ismét messzire viszem.
Lelkem megtört, s hangtalan ajkam csöndre szólít,
A halovány csillagokra tekintetem könnyesen bólint.
Lassan tőled is elfordulok,
S nem érnek el a hazug mondatok.
Tovább megyek a hatalmas romokon át,
S ott várom meg bánatom hosszú alkonyát. |
|
|
- december 10 2010 11:07:21
Kiro!
Nagyon szomorú, de szép verset írtál!
szeretettel gratulálok: Pircsi |
- december 10 2010 12:56:44
Kedves Kiro,
a csalódott ember szavai szóltak hozzám.
Szeretettel gratulálok: Radmila |
- december 10 2010 15:09:22
Nyugi, lesz ez jobb is!
ágota |
- december 10 2010 16:07:05
Kedves Kiro!
Lelked minden fájdalmát elénk tártad csodaszép versedben. Szívből kívánom, hogy egyszer majd fájdalom nélkül tudj emlékezni arra, aki ilyen csúnyán becsapott!
Szeretettel: Tara. |
- december 11 2010 12:18:42
Kedves Kiro!
Nagyon szépen megfogalmaztad szíved fájdalmát. De Te szép vagy és fiatal, ne abban a légkörbe zárd magad, aki nem volt méltó a szeretetedre! Keresd meg a férfit, aki már vár rád!
Szeretettel: Hesse |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. május 20. hétfő,
Bernát, Felícia napja van.
Holnap Konstantin napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
