|
 Vendég: 11
Tag: KiberFeri
Regisztráltak: 2,224
|
|
Megcsonkítva, szétszaggatva, szenved szép hazám.
Szerelmét?l elszakítva, sír egy barna lány.
Levelet ír kedvesének, az édes kisleány.
A messzeségb?l az én párom, gondol e még rám?
Nem szakíthat el minket, e ronda, csúf határ.
Lelkünk összetartozik, és szívem visszavár.
Amióta elszakadtunk, hiányzol nagyon.
A szívembe belemar, a kínzó fájdalom.
Kis galambra rákötözve, száll egy kis levél.
Reméli a kicsi lány, hogy gyorsan célhoz ér.
Könnny borítja az arcomat, és a szememet.
Repülj galamb, vidd el néki, ezt a levelet!
Szállj, repülj, szállj! Kedvesemhez szállj!
Vidd a hírem, hozd a hírét, sok sikerrel járj!
Szállj, repülj, szállj! Sehol meg ne állj!
Ami összetartozik, az újra összeáll.
Kacatok közt elfekszik egy megsárgult levél.
Mellette egy galamb tolla, amely szárnyra kél.
Felkapja egy légfuvallat, mint e kis dalom.
Szétsugárzik bel?le a kínzó fájdalom.
Széttépve és megtiporva él egy büszke nép.
Kifakulva, megszaggatva, él egy régi kép.
Szívünk, lelkünk legmélyében, ragyog még a fény.
Kárpátalja, hazánk része, egyszer visszatér.
Az esztend?k elrohantak, az élet k?kemény.
Minden Magyar szíve mélyén, él egy szép remény.
Fellángol a Nap sugara, s ragyog még reánk.
Újra nagy lesz, és hatalmas, édes szép hazánk.
Szállj, repülj, szállj! Minden visszavár.
Háromszín? szivárványtól, ragyog ez a táj.
Szállj, repülj, szállj! Ragyogj napsugár!
Ami összetartozik, az újra összeáll. |
|
|
- november 01 2007 21:55:50
Szia Obuda! Már a Fullon is nagyon tetszett ez a versed! |
- november 02 2007 08:12:01
Szió! Mások pedig azt mondják nem jó.  |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
Csak regisztrált tagok értékelhetnek
Jelentkezz be vagy regisztrálj
Még nem értékelték
|
|
|
Ma 2026. június 27. szombat,
László napja van.
Holnap Levente, Irén napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
