|
 Vendég: 18
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,223
|
|
Tomboltál, égve éltél,
S most a föld peremén ébredtél,
Sorsod fáj, üldöz vadul,
Angyali mivoltodból lelked elszabadul.
Üldöztek, sebeztek annyian,
S ébredező vulkánként ébredsz halkan.
Életed kegyetlen végéhez ért,
Testedre az élet súlya büntetést mért!
Nézz hát magadra, hová jutottál??
Egy POKOLBA!
Valamikor angyalként szálltál,
Bűneidtől haragra vágytál.
Nézz hát magadra, eljutottál egy pokolba,
Keresed régi társaid,
Végig jártad a pokol tornácait.
De mindhiába, késlekedtél, üldözött angyalként lebegtél,
Nézz hát magadra, hová jutottál??
Egy földi, őrült világba!
Kerestél, vágyaktól égtél,
Társra vágytál, de semmit se értél.
Hazudtál, hogy barátra leljél,
S magányosan egyedül égnél.
Tested kihűlt, halott,
Minden mi szép volt egykor,
most örökre elhallgatott! |
|
|
- december 13 2010 17:10:22
Tetszik a versed!
Esetleg nem kellett volna egy kicsit hamarabb szólni Neki???
Gratula! |
- december 13 2010 17:18:01
Köszönöm szépen^^ hát ez volt a cél, hogy nem volt szabad hamarabb szólni neki, hiszen mindenki a maga hibájából tanul szóval, legközelebb angyal marad nem elveszett lélek |
- december 13 2010 17:53:04
Kedves Kiro,
érzelmekkel telített versedhez gratulálok.
Szeretettel: Radmila |
- december 13 2010 19:37:35
Kiro!
Nagyon érdekes a versed, szabad rajta elgondolkodni!
gratullok: Pircsi |
- december 14 2010 09:07:31
Kedves Kiro!
Gondolkodásra késztetőek soraid. Ha teljes életet élünk, az nem azt jelenti, hogy mindkét végén égessük a gyertyát!
Mert így túl hamar kiégünk.
Üdv.: Torma Zsuzsanna
 |
- december 14 2010 19:33:44
nagyon tetszett.. |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2026. június 18. csütörtök,
Levente napja van.
Holnap Gyárfás napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
