|
Vendég: 38
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
Petőfi Tiszája locsog alant.
Szőke habja vibrál a szélben.
Partra kacsint, mulat a léten;
nézi az embert, a világtalant.
Mily jól állna két kezében a lant!
Nem volna élte üveggolyó...
fecseg, paskol a régi folyó,
útjában éled a cifra kaland.
Látja a művet, amit alkotott
a két lábon járó szörnyeteg,
– útját állja a szennygörgeteg.
Partja ősi, dús füvén eldobott,
hajdanvolt hastöltelék keret
hirdeti – ember –, a jöttedet. |
|
|
- december 14 2010 20:45:23
Kedves Stapi!
Nekem a Tisza a szívem egyik fele, ezért méginkább szívesen olvastalak, mert minden arcát ismerem. Gratulálok versedhez!szeretettel: pipacs |
- december 15 2010 06:31:33
Bizony az ember csak elcsúfítja itt a képet |
- december 15 2010 08:05:56
Az ember néha tudatos rombolását a természet megbosszulja, lásd pl. szélsőséges idő.
Szép szonett.
Szeretettel Joli |
- december 15 2010 09:20:12
Kedves Stapi!
Egyetértek! Az ember "két lábon járó szörnyeteg". Ha körülnézünk a világban, minden arról "beszél", hogy milyenek vagyunk valójában.
Üdv.:Torma Zsuzsanna
|
- december 15 2010 15:37:07
Kedves Stapi!
nagyszerű szonettre ihletett Téged a szőke Tisza!
Gratulálok, szeretettel, Zsanna |
- december 15 2010 19:53:13
Kedves Stapi!
Itt folyik mögöttünk úgy 200 m-re, s reméljük nem áll bosszút, s nem önt el minket! Mert igaz a versed. nagyon tetszett.
Szeretettel: Tara. |
- december 17 2010 13:22:53
Kedves Szerzőtársak!
Köszönöm a látogatást és a hozzászólásokat! Úgy látom, egyetértünk. Jó lenne kicsit jobban vigyázni a környezetünkre. Sajnos amíg ezt nem érzi minden ember a saját feladatának, addig reménytelen...
Szeretettel: István |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|