|
Vendég: 84
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,210
|
|
tudom hogy élsz
mégis tárgyak testvére vagy
út melyre lábujjhegyen lép a vándor:
föl ne verje
árnyéka vagy a nyárnak
s hogy ég nevelje fáid
- ráhagyod
sorsod lázain telelsz
az együtt-törött gally
még kandallódba fűt
de vacognak házad bezárt szobái
tudom hogy élsz s ma bárki
élőbb nálad - fájdalom
- az ősz bóbitái várnak -
erdőirtás szomorú nyomom |
|
|
- december 16 2010 10:56:48
Kedves Barbara!
"sorsod lázain telelsz" "árnyéka vagy a nyárnak"
Légiesen könnyű, árnyaltan megfogalmazott versedhez
szeretettel gratulálok!
Zsanna |
- december 16 2010 13:10:39
Köszönöm Attila, Zsanna!:-) |
- december 16 2010 13:30:33
Kedvesem, a második sor után tudtam, hogy Te vagy.
Remek.
Ágota |
- december 16 2010 17:40:10
Mindíg gyönyörű, most is...nagyon finom, plasztikus, egyéni módon csengő szavak...szeretettel gratulálok!
szí. |
- december 16 2010 17:53:02
Gyönyörű...különlegesen egyedi stílusoddal csak sejtetsz úgy, hogy az érzelmeinkre hatsz, alig mondod ki, mégis érzem...
Maryam |
- december 16 2010 18:18:56
köszönöm szépen.
Á(gota), örülök, hogy megismertél:-)
Mist. köszönöm!:-)
Szí, Maryam, örülök, hogy mindig szívesen láttok. Pedig vándor vagyok, néha egészen messze elmegyek...:-) |
- december 16 2010 19:32:14
Egyedi stílus, még olvaslak, gratulálok! |
- december 16 2010 23:16:01
Rég nem láttalak itt, kedves Barbi, hiányoztak a verseid!
Ez is nagyon tetszett!
Szeretettel, Feri |
|
|
Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2024. november 21. csütörtök, Olivér napja van. Holnap Cecília napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|