|
 Vendég: 10
Nincs Online tag
Regisztráltak: 2,212
|
|
Vulkánként égtél,
Tombolva mindent törtél.
Zúztál, romboltál,
Majd halkan, csendben, elhomályosodtál.
Izzottak parazsaid,
Csendben lángolt körülötted minden,
Egy angyal keringett előtted csendben.
Szemei könnyben égtek,
Halk szavai szelídségre kértek,
De te mégis elégetted szárnyait,
Betörted, lágy de vad ajkait.
Szemei égszínkék színét,
Fekete haja takarta el ép.
Nem láttad könnyeit,
De érezted lassú, szaggatott lélegzeteit.
Teste megtiporva lépett előre,
Kezei izzó arcodat lágyan érintette.
De te mégis megégetted kezeit,
S megtörted, gyöngéd angyali vágyait.
Nem kért tőled mást, csak hogy légy szelíd.
De te mégis vad vulkánként dobtad odébb.
Haja hullámzott a hűvös hamuban,
Teste eltűnt a homályban.
S kék szemei megnyitották az eget,
S te ki vulkán voltál újból álomba meredt. |
|
|
- december 17 2010 13:35:40
Kiro!
szépen megírtad! Elég vad szerelem lehetett!
Gratulálok: Pircsi |
- december 17 2010 13:45:43
Kedves Kiro, komoly gondolatot dolgoztál fel kiválóan.
Szeretettel: Radmila |
- december 17 2010 18:31:58
De azért jó volt? Igaz?
Ágota |
- december 18 2010 11:10:47
Köszöntem szépen jó volt persze, csak az elválás volt fájdalmas |
|
|
| Hozzászólást csak bejelentkezés után küldhetsz
|
|
|
Ma 2025. január 29. szerda,
Adél napja van.
Holnap Martina, Gerda napja lesz. |
|
Üzenet küldéséhez be kell jelentkezni
|
|
